A parlament 255 igen és 88 nem szavazattal fogadta el hétfőn Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amelybe egy zárószavazás előtt elfogadott módosító indítvánnyal került be az a rendelkezés, amely szerint hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettsége és legalább öt év közigazgatási gyakorlata van. Ilyen gyakorlatnak minősül a parlamenti képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség is, és bár a hivatalvezetők önkormányzati posztot nem, országgyűlési képviselőit viszont betölthetnek majd a következő parlament megalakulásáig, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet pedig azután is végezhetnek. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.

A törvény kimondja azt is, hogy a közigazgatási tárca által tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten. Így a budapesti kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, illetékességi határuk pedig megegyezik a kerület közigazgatási területével.

A most elfogadott javaslatcsomag csaknem száz, köztük a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvény módosítását tartalmazza. A jövőben az államigazgatási feladatok többségét az állam a saját szervezeti rendszerén keresztül fogja ellátni, és csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben nem országosan egységes szabályozás, hanem helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek például a helyi adóval összefüggő igazgatási feladatok, a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatás, valamint a helyi védelmi igazgatással kapcsolatos feladatok.

2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, továbbá számos államigazgatási feladat, így például a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügyi igazgatás, a gyermek- és ifjúságvédelem. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is, többek között a körzeti földhivatalok és a városi munkaügyi kirendeltségek.

A közigazgatási minisztérium tájékoztatása szerint a járásszékhelyek mellett a jelenleg okmányirodát működtető településeken is lesznek járási kormányablakok. A járási hivatalokban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek. Azokon a településeken, ahol jelenleg folyik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely, és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín.

A törvény rendelkezik arról is, hogy a járási hivatalok létrehozásának, valamint az átadás-átvételi megállapodások előkészítésére járási biztosokat nevezhetnek ki a kormánymegbízottak. A biztosok megbízatása legkésőbb december 31-ig szólhat.

Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest az államigazgatási feladatok átvételével az azok ellátásához szükséges ingó- és ingatlanvagyonra az állam nem tulajdonjogot, hanem ingyenes használati jogot kap.

A szabályozás alapján a kormányhivatalok állományába kerülnek a települési önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők, ha megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. Az utóbbiak hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át.

Mint arról korábban beszámoltunk, az okmányirodák 2013. január 1-jével átkerülnek a járási hivatalokhoz.

A járási rendszerről további információkat tudhat meg az MNO cikkéből.

Ez történt még a parlamentben:

– Az Országgyűlés hétfőn ismét elfogadta a médiaszabályozás módosítását, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Háznak.

– A Ház továbbá megszüntette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét.

– A parlament az alkotmány módosításával úgy döntött, a jövőben kétharmados többség szükséges a volt államfők jogállásáról és javadalmazásáról szóló szabályok megváltoztatásához.

– A jegybanktörvényről szóló zárószavazásra hétfőn nem kerül sor. Bővebben >>>

– A parlamentben a nemzeti összetartozás napjáról is megemlékeztek.