A HPV-teszt és a hagyományos Pap-teszt (azaz sejtmintavétel) együttes elvégzésével jóval korábban észlelni lehet a daganatos betegséghez vezető károsodásokat, és ezzel sok méhnyakrákos eset kialakulását lehet megakadályozni – olvasható a HealthDay News csütörtöki online cikkében, amely ismerteti Chris Meijernek, az Amszterdami Orvosegyetem patológiaprofesszorának kutatási eredményeit.

Szinte az összes méhnyakrákos esetet a human papillomavírus okozza, ami szexuális együttlét útján terjed. Akadnak olyan HPV-törzsek, amelyek erősebben köthetők a daganatos betegséghez, mint a többiek. A HPV-teszt előtérbe helyezése a korábbi kenetvételes teszttel szemben a korai felismerés tekintetében megalapozott – jegyezte meg Meijer.

Kutatócsoportja azonban azt is ellenőrizni akarta, hogy a HPV-tesz nagyobb védelmet és hosszabb távú észlelést is lehetővé tesz-e, ha ötévenként történik a szűrés. Az eredmények alapján a válasz: igen. Meijer csoportja közel 45 ezer 29-56 éves nőt vont be a vizsgálatba. Az egyik felüket a Pap-teszttel és HPV DNS-teszttel is szűrték, míg a másikat csak a kenetvételes teszttel. Öt évvel később az összes nőn elvégezték mindkét tesztet.

Az első szűréskor a HPV-teszt több korai elváltozást jelzett, ami méhnyakrákhoz vezethet, mint önmagában a Pap-teszt. Öt évvel később a HPV-csoportból sokkal kevesebb nőnél tapasztaltak rákra utaló előzményeket, illetve kialakult méhnyakrákot, mint a Pap-csoportban – mutattak rá a tudósok, akik a The Lancet Oncology című folyóirat december 15-én megjelent számában publikálták a kutatást.