Elemzésükhöz egyebek közt az Egyesült Államokban, Norvégiában, Japánban és Finnországban készült vizsgálatok eredményeit használták fel.

Csie Liang és kollégái a témában 1990 és 2011 között készült, a halfogyasztás mennyiségét és a rákdiagnózisokat nyomon követő tanulmányokat gyűjtötték össze, ezek eredményeit összegezték.

A metaelemzés azt mutatta, hogy a rendszeres halfogyasztás 12 százalékkal csökkentette a vastagbélrák és 21 százalékkal a végbélrák kockázatát. Az összefüggés akkor is fennállt, amikor a tanulmányokban részt vevő emberek nemével, életkorával, alkoholfogyasztásával, családi történetével és más, a rák kialakulásában közrejátszó tényezőkkel korrigálták az adatokat.

A szerzők hangsúlyozták, hogy elemzésükben nem tettek különbséget a halfajták között, ahogy a halételek elkészítési módja szerint sem tudták vizsgálni a hatást. Tanulmányukat az American Journal of Medicine című szakfolyóiratban tették közzé.