Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár múlt héten azt mondta, a 2013-ban életbe lépő NAT lényege, hogy szabályozza, milyen nevelési alapelveket kell az iskoláknak betartaniuk, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania. Az államtitkár akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy az új alaptantervben nevesítették Wass Albertet, Szabó Dezsőt, Nyirő Józsefet, bekerült a nemzeti irodalom témája és a népi írók mozgalma.

Fotó: MTI


A NAT vitaanyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit. Általános észrevétel 403 volt, és a legtöbb vélemény, 390 a magyar nyelv és irodalom területhez érkezett.

Giró-Szász András kormányszóvivő, Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán csütörtökön tart sajtótájékoztatót a Nemzeti alaptantervről.

Hoffmann Rózsa a NAT kapcsán korábban idézett egy közvélemény-kutatást, amely szerint a magyar lakosság 83 százaléka egyetért abban, hogy hasznos ismeretek oktatása és a felnőtt életre nevelés egyaránt feladata az iskolának. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára május 4-én arról is szólt, hogy az új Nemzeti alaptanterv nem sokban hasonlít az eredetileg tervezettre.


Ezt kérte Orbántól

Balog Zoltán hétfőn tette le miniszteri esküjét az Országgyűlésben. A Hír TV Péntek8 című műsorában kifejtette: az érdekeket nem kiszolgálni, hanem egyeztetni szeretné.

Egyébként öt feladat – a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja – kerül át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjétől az Emmi irányítójához.

Az emberi erőforrások új minisztere azt kérte Orbán Viktor kormányfőtől, csökkentse a tárcájához tartozó államtitkárságok számát, a miniszterelnök viszont éppen ellenkezőleg döntött, és megnövelte. „Azt kértem miniszterelnök úrtól, inkább csökkentsük az államtitkárságok számát, de erre ő válaszként növelte, éppen annyival, amennyivel kértem, hogy csökkentse, tehát kettő államtitkárság érkezett a minisztériumba, a társadalmi felzárkózás ügye, valamint az egyházak, a nemzetiségek és a civil ügyek” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tárca épületében tartott szerdai miniszteri értekezleten, amelyen Orbán Viktor kormányfő is részt vett.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a minisztériumban jelenleg 817-en dolgoznak, amelyhez az átszervezés után még 120-an csatlakoznak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból (KIM), ahová korábban az említett két államtitkárság tartozott. „Azt, hogy a 817-ből hányan hisznek abban, hogy jobb együtt, mint külön, ezt a kérdést most nem merném feltenni, de egy év múlva ha felteszem, szeretném azt az érzést átélni, hogy többen gondolják azt, mint most” – fogalmazott.

Útmutató vállalkozás

Beszélt arról is, abban bízik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – útmutató vállalkozásként – erőközpont lesz a kormányzaton belül a nemzetgazdasági és a közigazgatási tárca mellett.

Az új tárcavezető az értekezletet megnyitó köszöntőjében azt mondta, korábbi munkahelyéről, a KIM-ből nézve – ahol társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár volt, a területet ugyanakkor Emmi-vezetőként is felügyeli majd – komoly munka és komoly teljesítmény rajzolódott ki az erőforrás-minisztériumban.

Véleménye szerint az Emmi munkájának folytatásában a kérdés az, hogy „mindenki magányos farkasként” küzd a több pénzért, a jobb szabályozásért és érdekérvényesítésért, vagy „megpróbálunk úgy gondolni saját magunkra és úgy is működni, hogy egy nagyobb egység részei vagyunk”.

Az emberi erőforrás köré szerveződnek

A tárca átkeresztelésének – Nemzeti Erőforrás Minisztériumról Emberi Erőforrások Minisztériumává – Balog Zoltán szerint az az üzenete, hogy mi az, ami köré szervezik a munkát, ez pedig nem más, mint az emberi erőforrás, amelynek jó állapota nélkül nem lehet sikeres egy ország. Megjegyezte egyébként, hogy az átnevezés nem járhat pluszköltséggel, ugyanis például csak a régi levélpapírok, névjegyek elfogyása után cserélhetik azokat újra.

Balog Zoltán beszéde után a miniszteri értekezlet – immár zárt ülés keretében – Orbán Viktor felszólalásával és az Emmi államtitkárainak értékelőjével folytatódott.