A Semmelweis Egyetem által vezetett projekt része az Európai Unió egyik legújabb tudománypolitikai stratégiájának, amelynek célja a gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkező, úgynevezett BRIC-országokkal (Brazília, Oroszország, India és Kína) való együttműködés.

A pályázati kiírásban ezzel összhangban a feltételek között szerepelt a Brazíliával való kooperáció: a kutatási programban, amely az angol elnevezés rövidítése alapján a Tarkinaid nevet kapta, magyar brazil szakemberek mellett részt vesznek németek, olaszok, franciák és görögök is – áll az SE szerdai közleményében.

A kutatócsoport olyan molekulákat fejleszt, amelyek később gyógyszerként alkalmasak lehetnek arra, hogy a jelenleginél hatékonyabban és olcsóbban gyógyítsák például a reumás ízületi gyulladást. A most induló program alapját a Mócsai Attila, az SE Élettani Intézete docense által vezetett magyar kutatócsoport eddigi eredményei adják.

Az Élettani Intézetben dolgozó csapat ugyanis egy hazai biotechnológiai céggel együttműködve évek óta foglalkozik az úgynevezett kinázokkal. Ezek olyan enzimek, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak a gyulladások kialakulásában. Először negyven olyan mesterségesen előállított hatóanyag-molekulát azonosítottak a kutatók, amelyek gátolják a gyulladásos folyamatokban részt vevő enzimeket. Később a 40-ből 13-ra szűkítették le a vizsgálatot. Ezekről ugyanis kiderült, hogy nagyon hasonlítanak egymásra, és mindegyik egy konkrét, Src elnevezésű kinázcsaládra hat. Márpedig erről az Src kinázcsaládról – vagyis enzimcsoportról – már korábbi egérkísérletek során kiderült, hogy nagyon fontos szerepet játszik a reumás ízületi gyulladás kialakulásában, sőt feltételezhetően más gyulladásos folyamatokban is.

Mint Mócsai Attila, a konzorcium vezetője rámutatott, az általuk vezetett nemzetközi projekt célja ennek a 13 gyógyszerjelölt molekulának a további vizsgálata és optimalizálása. „A ma elérhető terápiák többsége rendkívül drága, jelentős mellékhatásokkal rendelkezik, és a betegek körülbelül egyharmadánál nem is hatásos” – hangsúlyozta a docens, aki abban bízik, hogy a négy év alatt olyan eredményeket érnek el, amelyek alapján megkezdődhet a kifejlesztett gyógyszerjelölt molekulák klinikai, tehát betegeken való tesztelése.