A reform és nyitás politikájának 1978-as meghirdetése óta a kínai külkereskedelem 144-szeresére nőtt, s évente átlagosan 16,8 százalékos bővülést felmutatva 2010-ben elérte a 2,97 ezer milliárd dollárt – áll a kormány kínai külkereskedelemről szóló, szerdán publikált fehér könyvében.

Az ország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásának 10. évfordulójára készített dokumentum Kínának a külkereskedelem fellendítésében elért eredményeit összegzi, s formáját tekintve az első ilyen jelentés. Kína jelenleg 10,4 százalékkal részesül a világkereskedelemből, tíz évvel ezelőtt még csupán 4,3 százalék volt ez az arány.

A jövőt illetően Vang Sou-ven (Wang Shouwen), a kereskedelmi minisztérium külkereskedelmi osztályának vezetője a fehér könyv ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy a nyugati exportpiacok gyengesége és a növekvő termelési költségek miatt Kínára komoly kihívások várnak. Ezeket kezelendő, a kelet-ázsiai ország a fejlődő országokba irányuló exportra koncentrál majd, importját pedig a következő öt évben 8 ezer milliárd dollárra növeli a 2010. évi 2,97 ezer milliárdról. Emellett a külkereskedelem szerkezeti átalakításának felgyorsítására törekszenek, a minőségi gyártást, a kutatás-fejlesztést és az értékesítési csatornák szélesítését középpontba helyezve.

Az elmúlt években komoly vitákat okozó hatalmas kínai külkereskedelmi többletről szólva a dokumentum úgy fogalmaz: az a globalizáció és a nemzetközi munkamegosztás következménye. A Japán, Szingapúr és más országok és régiók munkaintenzív szektorainak Kínába költöztetésével azok az Egyesült Államokkal és Európával szembeni többlete is az országba csatornázódott át, ez a magyarázata a nyugati országokkal való többletnek és a Japánnal, Koreával és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) való deficitnek. Tavaly a külföldi vállalatok tevékenységének betudható többlet elérte a 124,3 milliárd dollárt, vagyis az árukereskedelmi többlet 68,4 százalékát. Ugyanakkor, köszönhetően a kormányzati intézkedéseknek, az árukereskedelmi többlet 2009 óta csökken, a szufficit GDP-n belüli aránya pedig 2008 óta mérséklődik.

A fehér könyvben Kína fejlődő országként szerepel. Ennek oka, hogy a többi világkereskedelmi nagyhatalomhoz képest továbbra is a globális ipari lánc alsó felén helyezkedik el, erőforrás- és energiafelhasználása, valamint környezetvédelmi költségei magasak, egyes vállalatainak nemzetközi versenyképessége alacsony, több iparága pedig komoly kockázatokat rejt magában – magyarázza a megjelölést a dokumentum. A jövőben kiemelt hangsúlyt kap a külkereskedelem fenntartható fejlesztése, a következetlenségek, káros elemek kiiktatása. Hosszú távú cél a kompetitív előnyök erősítése, az energiatakarékosság fokozása és a kibocsátás csökkentése, a szellemi tulajdonjogok védelme a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban, az exporttermékek minőségének javítása és a biztonsági előírások szigorú betartása, a társadalmi felelősségvállalás eszméjének erősítése.

A nagy kereskedelmet folytató országból erős kereskedelmi hatalommá való átalakulás hosszú folyamat lesz és „fáradságos erőfeszítéseket” kíván majd – áll a dokumentumban. A fehér könyv teljes szövege angol nyelven itt érhető el.