Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb Btk. egy év múlva lép életbe. A parlament június 25-én fogadta el a kódexet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést.

Az új büntető törvénykönyvről szóló június 6-ai parlamenti részletes vitában a legnagyobb vita a 12 éves büntethetőségi korhatár és a termőföld kapcsán alakult ki a képviselők között. Az MNO percről percre követte a vitát.

Navracsics Tibor bizottsági meghallgatásán az LMP-s Szabó Tímea vetette fel, hogy a statisztikák nem indokolták a büntethetőségi korhatár leszállítását az új büntető törvénykönyvben (Btk.), amire a miniszter úgy reagált: ez tipikusan olyan lépés, aminek senki sem örül. Nem „jókedvünkben” döntöttünk ennek bevezetéséről – jegyezte meg.

Navracsics Tibor úgy vélte: valóban viszonylag kevés, évente 80-100 erőszakos bűncselekmény – ezen belül 60-80 rablás – vezethető vissza 14 év alatti elkövetőre, ami lehet, hogy összmennyiségét tekintve kevés, de mégis aggasztó.

„Én lennék a legboldogabb, ha két év múlva kiderülne, hogy teljesen fölösleges volt 12 évre leszállítani a büntethetőségi korhatárt és visszavihetjük 14 évre” – fogalmazott a miniszter.

Ez nem ideológiai vagy politikai kérdés

Szabó Tímea újabb erre vonatkozó kérdésére Navracsics Tibor ismét azt hangsúlyozta, hogy ez nem ideológiai vagy politikai kérdés, és szerinte ennek sem a jobboldalon, sem a baloldalon nem örülnek, mint ahogy általában annak sem örül senki, ha gyerekek bűncselekményeket követnek el. Ugyanakkor hozzátette: úgy érezték, hogy ma olyan a helyzet Magyarországon, amikor egy keményebb Btk.-nak kell hatályba lépnie, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat.

A miniszter ugyanakkor úgy vélte: a Btk.-nak flexibilisnek kell lenni, tehát ha javul a helyzet, ha indokolatlannak bizonyul ez az intézkedés, akkor lehet rajta változtatni.

Szintén Szabó Tímea felvetésére, miszerint a lelki bántalmazás tényállása végül egy KDNP-s és MSZP-s módosítóval kikerült az új Btk.-ból, Navracsics Tibor azt mondta: a parlamentarizmus játékszabályai időnként felülírják a minisztérium elképzeléseit, de nem adják fel, a távoltartás jogi szabályozása kapcsán megpróbálnak mindent megtenni a mostani jogszabályi kereteken belül a hozzátartozók védelme érdekében. Hozzátette: ha szükséges, és a frakciók is hozzájárulnak ehhez, akkor nyitottak arra, hogy a Btk. módosításával ismét önálló tényállás legyen ez a bűncselekmény.

Az ír gázoló és Geréb Ágnes

A miniszter beszámolójában beszélt az elmúlt két év intenzív jogalkotási munkájáról, amelyből kiemelte a civiltörvény, az egyházügyi, valamint a nemzetiségi törvény megalkotását. Emellett konkrét ügyekről is beszámolt, köztük az ír gázoló és Geréb Ágnes foglalkozásától eltiltott szülész-nőgyógyász ügyéről is.

Az ígéretek ellenére még a szakértői egyeztetés sem történt meg…
Az ígéretek ellenére még a szakértői egyeztetés sem történt meg…
Az ír gázoló ügyével kapcsolatban jelezte: ismét levéllel fordult az Európai Bizottság igazságügyi biztosához, aki korábban gyors szakértői és miniszteri egyeztetést ígért, de ez még nem kezdődött meg.

A Geréb-ügyről azt mondta, jelenleg végrehajtási és eljárási kegyelmi kérvény van a minisztériumnál, ahol a kegyelmi kérvény aláírásra felterjesztésének előkészítése zajlik. Mint mondta, azt kérte munkatársaitól, hogy a lehető legaprólékosabban járják körül a kérdést, hogy alaposan előkészített anyagot terjesszenek majd a köztársasági elnök elé.

A miniszter beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette a bizottság.