Kovács András
Kovács András

2011. december 30-án fogadta el az Országgyűlés az új jegybanktörvényt, amelynek révén elképzelhetővé vált a jegybank és a PSZÁF összevonása. Orbán Viktor kormányfő akkor úgy fogalmazott, az európai közfelfogás szerint szinte szakrális függetlenségnek kell öveznie a jegybankot. Ezért a lehető legaprólékosabban kísérik figyelemmel, hogy a jegybankok a pénzpiac és a gazdaság logikája szerint működnek-e, vagy kormányzati ráhatás alatt állnak, „és minden olyan rezdülésnél, amikor úgy gondolják, hogy kormányzati ráhatásról van szó, azonnal megrándulnak az idegvégződések – egészen Brüsszelig” – fejtette ki.

Az Európai Bizottság (EB) január 17-én három ügyben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény. A testület szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az új magyar alkotmány egyes rendelkezései, illetve egyes sarkalatos törvények sérthetik az európai uniós alapszerződést. Az EB kifogásolta többek között, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartotta, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

Sok körös egyeztetés

A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben – például az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségével kapcsolatban – az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, ugyanakkor továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat az április 18-án beterjesztett törvényjavaslat nem változtatta meg.

Április 25-én az EB úgy ítélte meg, hogy az elhatározott lépéseknek köszönhetően a magyar jegybanktörvény összhangban lesz az uniós jogszabályokkal, amelyet a kormány április 18-án nyújtott be a parlamentnek. Ezt követően tovább zajlottak az egyeztetések, majd végül a jegybanktörvény szavazását többször is elhalasztották, amelyre végül július 6-án tehetnek pontot.

Zöld út

A jegybanktörvény módosításának parlamenti elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval – tájékoztatta az IMF vezetője, Christine Lagarde a magyar kormány képviselőjét, Varga Mihályt és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, Simor Andrást. Minderről a múlt héten számolt be Varga Mihály tárca nélküli miniszter, IMF-főtárgyaló.

A 2010-es tárgyalások tapasztalatai alapján a feltételek a közösségi közlekedés finanszírozását, az önkormányzati rendszert, illetve az adórendszert érinthetik – közölte akkor Varga. Azt a kérdést, hogy lehet-e olyan feltétel, amelyet a magyar kormány nem fogadna el, a miniszter elhárította, de annyit megjegyzett: a kormány gazdaságpolitikájának alapja a hiány és az adósság csökkentése és a foglalkoztatás növelése, ezektől nem tér el.

Nem kell megküldeni

A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint változnának egyebek között a monetáris tanács tagjainak és a MNB elnökének felmentésére vonatkozó passzusok. A monetáris tanácsnak továbbá nem kell megküldenie a kormánynak a testület napirendjét, és a kormány képviselője nem venne részt a testület ülésein. A tervezet egyebek mellett a monetáris tanács tagjainak és az MNB elnökének felmentésére irányuló eljárás szabályait is változtatni javasolja, a részletes indoklás szerint az EKB korábban megfogalmazott szakvéleményének való megfelelés érdekében.

Két ügyben pedig a bizottságnak sem enged a magyar kormány: Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy a jegybankelnök esküt tegyen a magyar alaptörvényre, illetve hogy a jelenlegi elnökre is vonatkozzon a magyar közszférában bevezetett fizetési plafon. Ezek az ügyek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek.

Az előzményekről szólva Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára korábban elmondta, hogy az Európai Bizottság 2012 januárjában kötelezettségszegési eljárást indított a jegybank függetlenségével kapcsolatban, erre válaszul a kormány vállalta, hogy törli vagy módosítja a kifogásolt részeket; ezt a bizottság tudomásul vette. Erről elkészült a törvénymódosító javaslat, de időközben a bizottság, az EKB, az IMF és a MNB részéről is érkeztek újabb észrevételek, ami miatt újabb egyeztetések kezdődtek. Ezek alapján megszületett a kompromisszumos megállapodás, ezért a zárószavazás előtt visszavonták a javaslatot és újat nyújtottak be.

Többször összecsaptak

A Bloomberg hírügynökség korábbi elemzése szerint Simor András MNB-elnököt védi az Európai Unió, miután Brüsszel december óta blokkolta az IMF-tárgyalásokat annak érdekében, hogy helyreálljon a jegybanki függetlenség. „Amikor azt látjuk, hogy a kormány ténylegesen be akar avatkozni a jegybank működésébe azzal, hogy megpróbálja leváltani az embereket vagy megvonni hatáskörüket, akkor elkezdünk aggódni” – fejtette ki véleményét Kieran Curtis, az Aviva Investors Ltd. londoni feltörekvő piacokért felelős menedzsere.

Az Orbán-kabinet többször összetűzésbe került a jegybankkal a monetáris politikát illetően. Simor ideje alatt a monetáris tanács az EU-ban a legmagasabbnak számító szinten hagyta az alapkamatot arra hivatkozva, hogy megvédje a forintot az euróválság hatásaitól és megfékezze az inflációt, ami az unióban a leggyorsabb. Az NGM korábban úgy fogalmazott: „a kamatemelés gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését”. A kormány és a jegybank közti viták elsősorban arról szólnak, hogy egy országnak mekkora szuverenitása lehet a monetáris politika fölött.

A miniszterelnök idén március 15-én arról beszélt, hogy az EU feltételül kötötte ki, hogy a Magyar Nemzeti Banknak függetlennek kell lennie. Mint mondta, a márciusi ifjak is látták azt, hogy a pénzügyi függetlenség fontos, ezért törekedtek arra, hogy független nemzeti bankot követeljenek. Szerinte ugyanakkor nem az a független jegybank, ami a nemzetétől független, hanem az, ami megvédi a nemzet szabadságát. „Józan ember nem adja a kamra kulcsát a szomszédjának.”