Tudomány

A halál ellen is jó az optimizmus?

WA
Forrás: MTI
2012. február 20., hétfő 13:59
Nagyobb valószínűséggel lettek betegek vagy haltak meg három évtized távlatában azok, akik egészségi állapotukat eleve rossznak ítélték meg – idézte svájci kutatók eredményét a Scientific American című ismeretterjesztő folyóirat.

Több mint nyolcezer svájci férfi és nő válaszolt egy vizsgálatban arra, hogy mennyire tartja magát egészségesnek, majd harminc év elteltével megnézték a kutatók, hogy az egyes válaszadói csoportokban hányan voltak betegek, illetve hányan haltak meg időközben.

A Matthias Bopp által vezetett felmérésben az egészségi állapotra vonatkozó válaszok a kiváló, jó, gyenge, nagyon rossz kategóriákba kerültek. Kiderült, hogy azok a férfiak, akik az alsó kategóriába sorolták egészségüket, háromszor nagyobb valószínűséggel haltak meg a követés ideje, azaz harminc év alatt, mint azok, akik a felső kategóriába sorolták egészségüket. A nőknél ez a különbség kétszeresnek adódott. Az eltérések kisebb mértékben ugyan, de minden közbenső kategóriában is megfigyelhetők voltak.

Miután az elemzésnél figyelembe vették a vizsgálatba bevont személyek kockázati tényezőit, például a dohányzást, valamint valós orvosi kórtörténetüket, a saját maguknak előre jelzett egészség és a halálozási valószínűség közti kapcsolat még mindig érvényes maradt.

A tanulmányt részletesen a PLoS ONE (Public Library of Science ONE) című nyílt hozzáférésű tudományos portálon tették közzé szerzői.

MNO vezető hírek

Félszáz francia és közel hetven magyar remekművet tár majd a látogatók elé a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása. Tovább

A fővárosi és az országos napi melegrekord is megdőlt szerdán. Csütörtökre az országszerte várható kánikula miatt a legtöbb megyére másodfokú figyelmeztetést adtak ki. Tovább

Az első negyedév erős teljesítménye alapján az idei év egészében is növekedés várható a magyar gazdaságban – mondják. Tovább

Ma délután elhunyt Horn Gyula. Neve köré számos titulust, jelzőt tehetünk: ő volt a Népköztársaság utolsó külügyminisztere, akit még Helmuth Kohl is szeretett volna az Antall-kabinetben látni, ő volt a „határnyitó”, akiről utcát neveztek el Németországban. Tovább