Dekompressziós betegségben szenvedtek az Ichthyosaurusok

LM, 2012. május 21., hétfő 17:51
Keszonbetegségben (dekompressziós betegség) szenvedhettek a dinoszauruszok korabeli "delfinek", az Ichthyosaurusok (halgyíkok) – állítják a Kansasi Egyetem paleontológusai, akik tanulmányukat a Naturwissenschaften legújabb számában tették közzé.

A halgyíkok tüdővel lélegző tengeri hüllők voltak. Az Ichthyosauridae család 245 millió évvel ezelőtt jelent meg. Testhosszuk körülbelül 2,5 méter, testtömegük körülbelül 150 kilogramm lehetett. Törzsük kecsesen áramvonalas volt és izmos, a mellső végtagok uszonyszerűvé alakultak, úszásra és irányításra egyaránt szolgált. A hátsó végtagok elcsökevényesedtek, de még megvoltak. A hátuszony a cápákéhoz hasonlóan háromszög alakú volt, így biztosította az állat egyensúlyát a vízben. A csőrszerűen megnyúlt állkapcsokban több sor kisméretű fog sorakozott. Szemeik nagyok voltak a pupillát szarulemez erősítette, ezért az állat a zavaros vízben is jól látott.
Az állatok a farokúszó erős csapásaival hajtották magukat előre, és nagy sebességre voltak képesek. Ám ha túl gyors volt az emelkedés a mélyből a sekélyebb vizekbe, a halgyíkoknál keszonbetegség (dekompressziós betegség) alakult ki, erről tanúskodnak „sebhelyes” csontjaik – olvasható a New Scientist (http://www.newscientist.com) tudományos hírportálon.

Bruce Rothschild, a Kansasi Egyetem paleontológusa kutatócsoportjával Ichthyosaurus-csontok ezreit vizsgálta meg, amelyek a triász-, jura-, valamint a krétakorból származtak. Míg a triászkori halgyíkoknál nem találtak keszonbetegségre utaló elváltozásokat, a jura és a kréta időszakból származó Ichthyosaurusok 15-20 százaléka szenvedett dekompressziós betegségben.

Hogy miért voltak a későbbi földtörténeti korokban élő halgyíkok hajlamosabbak a keszonbetegségre? Bruce Rothschild szerint a jura időszakban jelentek meg a hatalmas tengeri ragadozók, és a halgyíkoknak előlük való menekülés közben kellett túl gyorsan a felszínre emelkedniük.

Keszonbetegség

A keszonbetegség a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből túl hamar ér valaki kisebb nyomású helyre. Nagyobb nyomáson ugyanis megnő a belélegzett gázok oldékonysága a vérplazmában és a szövetekben, így azok nagy mennyiségű nitrogéngázt, oxigéngázt és szén-dioxidot tartalmaznak. Amikor valaki hirtelen kisebb nyomású térbe kerül, a gázok oldékonysága csökken, így buborékok formájában kiválnak (elsősorban a nitrogéngáz). A gázbuborékok a kapillárisokba kerülve a környező sejtek oxigénhiányát okozzák, elsősorban az agyban, de az ízületekben, a bőrben és a tüdő ereiben is. Következményei halálosak is lehetnek.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 17:26
  2. 17:22
  3. 17:14
  4. 17:13
  5. 16:44
  6. 16:39
  7. 16:26
  8. 16:22
  9. 16:09
  10. 16:02
  11. 15:58
  12. 15:58
  13. 15:55
  14. 15:46
  15. 15:44
  16. 15:35
  17. 15:15
  18. 14:58
  19. 14:47
  20. 14:40
  21. 14:36
  22. 14:30
  23. 14:24
  24. 14:14
  25. 14:05
  26. 14:02
  27. 13:52
  28. 13:52
  29. 13:40
  30. 13:38
  31. 13:28
  32. 13:21
  33. 13:15
  34. 13:07
  35. 13:02
  36. 13:00
  37. 12:51
  38. 12:30
  39. 12:30
  40. 12:12
  41. 12:02
  42. 12:00
  43. 11:54
  44. 11:52
  45. 11:45
  46. 11:43
  47. 11:41
  48. 11:39
  49. 11:37
  50. 11:35
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása