• 13 °C, időnként felhős

Két évtizedes problémát orvosoltak Orbánék

Kovács András, 2012. február 28., kedd 17:38, frissítve: kedd 17:38
Sikeresnek tekinthető a lakosság egyenlőbb elosztása az új választási rendszerben – derült ki a GeoX Kft. kutatásából, amelyben a 2010-es teljes népességre vonatkozó adatokat dolgozták föl. Míg a 176 egyéni körzetes rendszerben háromszoros különbség volt a népességszámot tekintve a legnagyobb és a legkisebb körzet között, addig most másfélszeresére csökkent ez a differencia.
Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a korábbi szisztéma 1990-es „debütálásakor” már nagyon jelentős eltérések voltak az egyéni körzetek között. Míg a Veszprém 6-os körzetében 26 094, addig Budapest 18-as körzetében 58 774 választójogosult élt, amely több mint kétszeres különbség volt már a választási rendszer születésénél. A megyéken belüli közel kétszeres aránytalanságok sem voltak ritkák, amire a legjobb példa Baranya és Veszprém.

A korábbi egyéni országgyűlési választókerületek és a tavaly elfogadott új szabályozás alapján létrejövő kerületek teljes népességének számát és eloszlását vette górcső alá a térinformatikával foglalkozó GeoX Kft. munkablogja. Bejegyzésükben azt boncolgatják, hogy a régi és az új területi felosztás mennyire nevezhető igazságosnak a népességszám-eloszlás tekintetében és az új határokkal sikerült-e, és ha igen, milyen mértékben megszüntetni az (egyébként alkotmányellenesnek nyilvánított) területi egyenlőtlenségeket.

Jelentősen kisebb a különbség

A korábbi, 176 választókerületes elosztásnál a teljes népességet tekintve a legkisebb (Veszprém megye 6. sz. OEVK, 33 077 fő) és legnagyobb (Pest megye 12. sz. OEVK, 98 167 fő) népességgel rendelkező választókerület között háromszoros különbséget találtak. Tehát az említett Veszprém megyei választókerületben élők választóereje háromszorosa a legnépesebb, Pest megyei választókénál – szerepel a bejegyzésben.

A magyar választókörzetek kialakítása a nagy létszámkülönbségek miatt nem felel meg az egyenlő választójog alkotmányos elvének – mondta ki az Alkotmánybíróság még 2005-ben.A taláros testület azonban nem semmisítette meg a jogszabályt, így mivel a 2006-ban győztes MSZP–SZDSZ-koalíció nem rendelkezett kétharmaddal, ezért csak 2011-ben sikerült rendezni ezt a kérdést.


Az új felosztásban a szélső értékek közti különbség a GeoX számításai szerint alig másfélszeresre csökkent, azaz a legkisebb (Tolna megye 1. sz OEVK, 79 208 fő) választókerületben lakók szavazatai másfélszer „érnek többet” a legnagyobb OEVK-ban (Pest megye 2. sz OEVK, 109 955 fő) szavazókénál. A választókerületek közti népességszámbeli különbségeket a szórás nagyságával is lehet jellemezni, ez az érték mutatja meg, hogy az egyes választókerületek népessége átlagosan mennyivel tér el az átlagtól, azaz az ideális népességszámtól. Míg korábban 11 680 fő volt a szórás, addig ez most 7616-ra csökkent – olvasható a bejegyzésben.


A törvény beterjesztésétől kezdve az ellenzéki erők azért támadják a kormánypártokat, hogy nem tüntették el teljesen a különbségeket a körzetek között, ennek kapcsán Karácsony Gergely, az LMP képviselője levelet írt a Velencei Bizottságnak.

Budapesten is jobb lett a helyzet

A népességszám területi különbségeit összevetették a megyék szintjén is. Megnézték, hogy a megyék mennyire lettek homogének, az új felosztással mennyire mérséklődtek az egy megyébe tartozó választókerületek közti népességi differenciák. A megyéken belül a 176 körzet esetében átlagosan másfélszeres népességszámbeli különbségek voltak (a legnagyobb Budapesten, a legkisebb Vas megyén belül), míg az új lehatárolással a belső aránytalanságok minimális szintre (átlagosan 1,08) mérséklődtek.

A legegységesebb Tolna megye, ahol átlagosan mindössze 236 fő az eltérés a megyei átlagtól, a legheterogénebb megye továbbra is Budapest és Pest megye maradt, utóbbiban a népesség szórása körülbelül 5700 fő (a korábbi 13 500 fő helyett) – olvasható a bejegyzésben.

A Velencei Bizottság ajánlása szerint a választókerületbe sorolt állampolgárok száma legfeljebb 10 százalékos mértékben térhet az egy képviselői helyre jutó választópolgárok számától, és semmiképpen nem lehet nagyobb 15 százaléknál, kivéve, ha azt valamilyen rendkívüli körülmény indokolttá teszi.

25 esetben tértek el

Az intézet szerint elég jól sikerült eliminálni a területi egyenlőtlenségeket, de emellett megállapítják, hogy lehetetlen feladat minden szempontból egyenlőnek tekinthető és homogén egységeket lehatárolni. A régi (176 választókerületet tartalmazó) verziónál ugyanakkor – népességszám tekintetében legalábbis – sokkal jobb az új felosztás. A törvény a 15 százalékos billegést tartja még „elfogadhatónak”, míg a cég 10 százalékban húzta meg azt a képzeletbeli határt, mely eltérés szerintük még nincs túl messze az ideálistól.

Az új felosztás szerint a 106 választókerület közül 100 (94,34 százalék) esik a 15 százalékon, és 81 (76,41 százalék) a 10 százalékon belüli eltérés tartományába, a korábbi választókerületek esetén a 176 körzetből 111 (63,07 százalék) esett a 15, míg 84 (47,73 százalék) a 10 százalékos tartományba. Összességében megállapítják, hogy a deklarált célok közül a lakosság kiegyenlítettebb „elosztása” sikeresnek tekinthető.

Legolvasottabb
Legfrissebb