Gyertek át Balázshoz megszégyenülni!

Puzsér Róbert

Puzsér Róbert

2017. március 9., csütörtök 10:35

Álljon itt egy írás arról a műsorról, amelynek óránként sugárzott országos promójában amint elhangzott a nevem, Hajdú Péter médiaoligarcha, az ATV műsorvezetője egyszerűen buzinak nevezett – és a stúdióban önfeledt nevetés harsant. Színvonalas péntek esti szórakozás, vérbeli heteró humor. Az RTL az év nagy részében a politikai korrektség etikáját diktálja nézőinek, és a buzizókat szégyeníti meg, ezúttal azonban meghozták a maguk áldozatát a nézettség oltárán, s én lettem a célpontja annak a tömény, mélyproli alávalóságnak, amelyet Hajdú Péter aktuálisan elővezetett, és amelyen Sebestyén Balázs vendégei körében olyan remekül szórakozott.

Az interneten közölt rövid válaszomban kulturális kontextusba próbáltam helyezni Hajdú magatartását, és a meleg szubkultúra nyelvét metaforaként használva érzékeltetni igyekeztem, hogy ezúttal mihez adta nevét az RTL. Javukra legyen írva, hogy a promót végül újravágták, az esti adásban elnémították az engem buzizó Hajdút, továbbá elnézést kértek mindazoktól, akiket ez megsértett. Azt hiszem, elég lett volna tőlem bocsánatot kérniük. Mi tagadás: nem csekély indulattal vártam a péntek esti műsort.

Az első percekben egyszerre éreztem dühöt és megvetést ez iránt a rendkívül gyenge képességű, mégis befolyásos médiaoligarcha iránt, aki perek tömegével próbált megfélemlíteni, és akiből a péntek esti adás felvételén oly mélyről szakadt fel a gyűlölet, hogy még a nyilvános felvétel kedvéért sem volt képes elfojtani. Ahogy azonban teltek a percek, egyre inkább a sajnálat vált bennem az uralkodó érzéssé Hajdú Péter iránt.

Alaposan megágyazott ennek az érzésnek az a tény, hogy még az egykori futballista Kabát Péter képernyős jelenléte is annyival fajsúlyosabb, oldottabb és karizmatikusabb volt Hajdúénál, mintha ő vezetett volna tévéműsort egy évtizeden át, miközben Hajdú Péter az edzőpályán rótta a köröket. Rendkívül kellemetlenül éreztem magam – és ez az érzés idővel egyre csak fokozódott. Hajdú Pétert ebben a műsorban ugyanis Sebestyén Balázs annyira megalázta, hogy képtelen voltam jó érzéssel nevetni rajta, hiába tudtam, hogy a rákbetegekkel szórakoztató showman szinte bármit megérdemel. De frontálisan, őszintén és keményen – nem így.

A Gyertek át! című műsor Sebestyén Balázs karakterének legsötétebb oldalára épül. Pályájának korai éveiben szivárgott ki az a videó, amelyen egy kövér kislányt szégyenít meg, csak mert megteheti. A felvételen egy elkényeztetett, sikeres, gonosz szociopatát látunk, és nem lehet nem felismerni a tényt, hogy Sebestyén Balázs könnyedsége, laza playboysága és provokatív humora mindig is ebből a lelki fogyatékosságból táplálkozott. Ezt használta, amikor a Balázs Show-ban rossz szociális körülmények közül érkező, szerencsétlen fiatalokat alázott porig azok surmóságával és esendőségével. Vadon Jánossal folytatott sikeres együttműködésének receptje épp ugyanez, szöges ellentétben azzal, amit bármelyik kulturáltabb ország szórakoztató közszereplői elővezetnének: a magyar nyilvánosságban Sebestyén, az intellektuálisan igénytelen playboy alázza az értelmiségi Vadont, és magyarázza el neki, hogyan is működik a világ. Ugyanezt teszi a Gyertek át! című sztárvetélkedőben, ahol minden percre jut egy megszégyenítés, egy övön aluli, intellektus és tét nélküli beszólás.

Sebestyén Balázs nyilvánvalóan nem felnőtt személyiség. Az RTL büszkesége egy tesztoszterontól duzzadó, kanos kamasz, akinek mindenről vagy a f*sz vagy a p*na jut eszébe. Ő az önirónia nélküli showman – kritikátlanul arcoskodó karakterével a show műfajának teljes elárulását hordozza. Sebestyén Balázs az iskolai étkezőben trónoló, a haverjaival is foghegyről beszélő, mindenkit szívató, kegyetlen tinédzser archetípusa. A műsorban van két funkció nélküli civil vendége, akiket bár csapatkapitányoknak nevez, szinte semmilyen szerepet nem kapnak Balázs gonosz játékaiban. A műsor szerkesztői arra használják őket, hogy a menő gyerekek klikkjét nyilvánvaló kontextusba helyezzék: itt van Balázs, itt vannak azok, akiket Balázs megszívat, továbbá itt vannak azok is, akiket Balázs és a többiek még ennyire sem méltatnak. Nekik az a jutalmuk, hogy közelről szemlélhetik Balázs beavatási rituáléit – ők az iskolai ebédlő legalacsonyabb státusú tagjai. Balázsnak az alfahímség kényszeres demonstrálásán és környezetének szexuális provokálásán túl látványosan nincs sem mélysége, sem érdeklődése; a műsor belső dinamikáját leginkább az határozza meg, hogy aktuális poénkodása a közösen használt óvszerrel vagy az ejakuláló péniszt ábrázoló Hajdú-portréval épp mennyire sérti áldozatának önérzetét.

A humortalan és beszédképtelen médiaoligarchával szemben önfeledten röhög saját poénjain és nyilvánvaló fölényén egy tagadhatatlanul képernyőképes, jó beszédkészségű, jó kiállású, könnyed és laza műsorvezető, aki mintha csak most lépett volna le A legyek ura című kötet valamelyik lapjáról. Nem állítom, hogy akár negyedannyira romlott volna, mint a haldoklókkal show-műsort szerkesztő Hajdú Péter; nyilvánvalóan tizedannyira sem gátlástalan, mint az a Hajdú, aki egész életét a bulvárban tölti, miközben szívós kitartással nyomakszik a Fidesz és az MSZP befolyásos döntéshozóinak közelébe. Sebestyén más emberi minőség – ez biztos. Ugyanilyen biztos azonban, hogy mint médiaszociopata ő is nagyvad, ő is veszélyes precedenseket teremtő kultúrbűnöző. A Gyertek át! című műsor olyan bántóan tartalomhiányos és olyan alávalóan primitív, hogy még Hajdú Péter sem feltétlenül lóg ki belőle. Ez pedig a legsúlyosabb tünet, amit szórakoztató műsor mutathat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.09.