Gondolatok a választási regisztrációról

Orbán Zita

2012. július 03., kedd 14:00
A minap egy televízióműsorban néhány neves magyar politikai elemző a műsorvezetővel egyetemben eszmecserét folytatott az előzetes választási regisztráció esetleges bevezetéséről. A kérdés érdekes, hiszen számos korábbi cikk is foglalkozott már vele, és nyilvánvaló okokból adódóan érdekli a szakmai elitet is.

Ezen a ponton az elemzők az intézkedés időszerűsége mellett megemlítettek bizonyos kritikákat is ezzel kapcsolatban. Első helyen szerepelt, hogy ez az intézmény értelmezhető bizonyos szempontok szerint akár egyfajta cenzusként is – s így könnyen antidemokratikusnak minősíthető – továbbá, hogy valójában nincs rá szükség. A politikai elitnek kevéssé sikerült közös álláspontot elfoglalni a témakörben. A tárgy minden bizonnyal továbbra is meg fogja osztani mind a politikai, mind pedig a szakmai elitet hazánkban, de ugyanígy a magyar társadalmat is. Azonban a megosztó tényezőnél sokkal fontosabb ebben a kérdésben, hogy a mögöttes mozgatórugók részben vagy egészben láthatóvá váljanak. Vagyis illik azon elgondolkodni, hogy miért van szükség az előzetes választási regisztráció intézményére, illetve, hogy mi a célja?

A kérdés megválaszolásához egyfelől a magyar politikai elit és a modern magyar társadalom egymáshoz való viszonyulását illendő egy kicsit megfigyelni; másfelől pedig a demokrácia lényegét. Mindkettő azért szükséges, mert általuk láthatóvá, érthetőbbé válnak azok a társadalmi-politikai folyamatok, melyek mai mindennapjaink történéseit meghatározzák, ezzel párhuzamosan pedig körvonalazódnak trendek, melyeket érdemes figyelni, s adott esetben követni is...

 

A politikai elitet tekintve a társadalom megosztott, s itt most elsősorban nem a klasszikusnak mondott vagy az attól valamilyen irányba eltérő ideológiák szembenállásáról van szó; hanem sokkal inkább arról, hogy vannak olyan emberek a társadalomban, akik a politikusokat követendő példaképnek tekintik; míg ugyancsak szép számmal vannak olyanok is, akiket olyannyira hidegen hagy a politika minden színtere – így a politikusok is – hogy a választásokkor széles ívben kerülik el a szavazófülkéket. Ez utóbbi momentum akár egyfajta véleménynyilvánításnak is felfogható, bár hozzá kell tenni, hogy nem kevés veszélyt hordoz magában. Közelebb járunk az igazsághoz, ha a szavazástól való távolmaradást úgy fogjuk fel, mint a demokrácia egyik deficitjét, melynek a hátterében egyrészt az áll, hogy a választópolgárok csak ritka kivételektől eltekintve gondolják úgy, hogy valóban számít a véleményük, másrészt pedig az, hogy a politikusok sajátos módon viszonyulnak a választóikhoz – tisztelet a kivételnek.

Tehát, ha ebből a szempontból tekintünk az előzetes választási regisztrációra, akkor a lényege pont nem a cenzusként való megjelenítődés – bár meg kell hagyni, ennek a felfogásnak is van bizonyos értelmezési keretek között létjogosultsága – hanem sokkal inkább a véleménykifejezésre való ösztökélés annak érdekében, hogy a jövőben csökkenjen némiképp a szakadék a társadalom és a politikai elit között. Ennél a momentumnál felmerül a kérdés – mint ahogy az ellenzék már fel is vetette – hogy szükséges-e kötelezni a választókat a választásokon való részvételre. A válasz nem egyértelmű, ugyanis , ha a történelmi hagyományokat vagy az idősebb generáció társadalmi szocializációját vesszük figyelembe, akkor félő, hogy a demokratikus választás intézménye kapna egy nem kimondottan pozitív kicsengést.

 

A másik momentum a demokrácia lényege. Jóllehet, itt sokan elsősorban a szabadságjogokra, a hatalmi ágak szétválasztására vagy a pluralista pártrendszerre gondolnak; ennél a kérdésnél a fontossági sorrend egy kissé eltolódik a politikai kultúra társadalomformáló jellemzőjére, a közösségépítésre, és a politikusi szocializációra, rekrutációra. Ennél az intézménynél ugyanis a politikusnak egy bizonyos fokig meg kell küzdenie a választók voksáért. Ebben a nemes küzdelemben automatikusan választódnak ki a politikusgenerációk, ezzel párhuzamosan pedig várhatóan elindul a társadalomban egyfajta trend, melynek értelmében „sikk” elmenni szavazni. Másként fogalmazva a társadalom előbb-utóbb kilábal abból az általános apátiából, melybe az emberek nagy része került.

 

Vagyis, amikor az intézmény bevezetésre kerül, érdemes lesz majd alaposabb elemzés alá vonni a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatás szempontjából is; nem elfelejtkezve a nyilvánvaló hatásról, melyet a gyakorlati demokráciára gyakorol annál is inkább, mivel az „éremnek” mindig több oldala van, s ezek rejthetnek érdekességeket.

Hirdetés

MNO videó

Már most lenyűgöző a Fradi stadionja
Már most lenyűgöző a Fradi stadionja