Egyre többen közlekednek biciklivel a fővárosban. Vannak arra vonatkozó adatok, mennyivel nőtt ez a szám az elmúlt években, s mennyivel "könnyítené meg" a budapesti közlekedést, ha nagymértékben megnövekedne a kialakított bicikliutak száma (kevésbé leterhelt tömegközlekedés, kevesebb szmog, kevesebb parkoló autó)?

A kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan növekszik Budapesten. Célunk, hogy 2020-ra a kerékpárhasználat meghaladja a 10%-ot a közlekedési módok megoszlásában. Ez jelentős könnyebbséget jelentene az utakon és a tömegközlekedési eszközökön is, azonban ennek feltétele, hogy olyan kerékpáros infrastruktúra létesüljön, amely segítségével ez a terhelés kezelhetővé válik.

Célunk az, hogy integrált fejlesztések induljanak és megvalósuljon az egyes közlekedési ágazatok optimális együttműködése. Ebben a kerékpár szerepét a városi rövid utazások kiváltásában, a munkába járó autós ingázó forgalom alternatívájaként, nagyobb távolságok esetén a közösségi közlekedéssel kombinálva és a P+R lehetőségek kihasználásban látjuk. Ennek fontos alapja a kerékpározás biztonságának és elfogadottságának növelése.

Az alábbi ábra az elmúlt években a kerékpározás arányának növekedését mutatja Budapesten. Látható, hogy a hétköznap kerékpározók száma már meghaladja a hétvégit, és számuk 2006 óta duplájára növekedett.

Korábban volt szó olyan biciklik bevezetéséről, amelyeket bárhonnan elvihetünk letét fejében - több európai városhoz hasonlóan - hol tart ez a projekt?

A „bubi” (a Budapesti Bicikli kifejezésből alkotott mozaikszó) elnevezésű közösségi kerékpáros közlekedési rendszer projekt a közbeszerzési szakaszban jár, terveink szerint az első ütem – amely 74 állomással lefedi majd a belváros területét – 2013 második félévében valósulhat meg.

A számos európai városban működő bérbicikli-rendszert a BKK az Európai Unió 900 millió forintos társfinanszírozásával valósítja meg, a projekt teljes beruházási költsége mintegy 1,1 milliárd forint.

A bubi projekt egy olyan új, alternatív közösségi közlekedési szolgáltatás, amely a város leginkább beépített, legsűrűbben lakott területein (a budai Duna-parttól a Városligetig) mindenki számára könnyen hozzáférhető, alacsony díj ellenében kölcsönvehető kerékpárokat biztosít. A bubi célja, hogy azok is kerékpározhassanak Budapest belső területein, akiknek egyébként nincs kerékpárjuk, távolról ingáznak, hegyen laknak vagy bármilyen más okból nem használnak saját kerékpárt, de ezt a környezetbarát és gyors közlekedési módot szívesen választják. A beruházással a cél a budapesti, elsősorban a belvárosi utazásokhoz hatékony és környezetbarát alternatíva létrehozása, a jelenleg elérhető kínálat szélesítése, a dugók és így a közlekedési problémák csökkentése.

A közszolgáltatásként működő rendszer tervezetten éjjel-nappal üzemel majd, a kezdő 30 perces ingyenes bérleti időszak után fokozatosan emelkedő díjszabással. Az előzetes regisztráció után bárki számára használható rendszer a Margit híd és a Petőfi híd közötti területet fedi le. A bubi 74 db dokkoló állomással fog működni, ebből 59 db a pesti oldalon a Nagykörút – Városliget – Újpesti rakpart közötti térségben, míg 15 db a budai oldalon Széna tér – Margit körút – Duna-part és a Pázmány Péter sétány által határolt területen fog működni. Így a kiszolgált terület 12,75 km2 a belvárosban. A fejlesztés által érintett kerületek: I. (4db), II. (4db), V. (19db), VI. (11db), VII. (12db), VIII. (7db), IX. (5db), XI. (7db), XIII. (5db).  Állomások egymástól való átlagos távolsága 560 m, így két állomás között a maximális gyaloglási távolság 280 m, ez lehetőséget ad arra, hogy könnyű elérhetőségével valós alternatívaként szereplejen a belvárost érintő közlekedési rendszerben.

Terveznek olyan gyerekeket megcélzó kampányt, mellyel a kicsik között is népszerűsítik a kerékpározást, egyúttal megtanítják őket az általános közlekedési szabályokra?

Társaságunk kiemelt figyelmet szentel a kerékpáros közlekedés népszerűsítésnek. A bubi projektet is alapos kampány előzi majd meg, melynek a közlekedésbiztonság is fontos eleme lesz. A kerékpározás népszerűsítése érdekében a Magyar Kerékpárosklubbal működünk együtt. Saját oktatási programunk nem indul.

Oktatási programok, amiket ajánlunk a gyerekek és felnőttek számára is: a Bringasuli ,  illetve Bebiciklizés nevű kezdeményezések. Számos iskolában indul  Bringázz a suliba! program is idén.

Nagyon sok olyan esetet látni, amikor a kerékpárosok veszélyes körülmények között kénytelenek haladni. Vagy azért, mert nincs az adott területen kiépített bicikliút, vagy azért, mert az az autóútra van felfestve. Az is gyakori, hogy a gyalogos járda egy részét alakítják kerékpársávvá, de ez nem elég egyértelműen elhatárolt terület a gyalogosok számára. Miért ezeket a módszereket részesítik előnyben? Nincsen elég hely a fővárosban önálló kerékpárutak kialakítására? (Hogyan fog így kialakulni a családi biciklizés, hiszen ezeken a helyeken nem tud veszélyhelyzet nélkül elhaladni pl. egy kisgyerekével bicikliző szülő?)

A BKK célja, hogy felszámolja a veszélyes helyeket a bicikliutakon, csökkentse a gyalogosok, autósok és kerékpárosok közötti konfliktusokat. Ennek jegyében újult meg az Andrássy úti kerékpárút is, további hasonló intézkedések a jövőben is várhatóak.

A kerékpáros fejlesztések között találjuk szerte a városban az Európai Unió támogatásával, a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program keretében megvalósuló kerékpárút-fejlesztési projekteket, amelyek Budapest Főváros Önkormányzata kedvezményezeti szerepköre mellett a BKK projektirányításával hét helyszínen valósulnak meg 2010 és 2012 között. Ezen projektek a következők:

·                     Újbuda, Bogdánfy utca,

·                     Kőbánya, Fehér út – Albertirsai út,

·                     Óbuda, Bécsi út – Nagyszombat utca (kivitelezés folyamatban van),

·                     Csepel, Ady Endre út,

·                     Csepel, Szabadkikötő út (kivitelezés folyamatban van),

·                     Rákoskeresztúr, belső Pesti út (501. utca – Ferihegyi út között),

·                     Rákoskeresztúr, külső Pesti út (Ferihegyi út – Hegyalatti u. között).

Ezek közt találunk önálló kerékpárutakat, kerékpársávokat és kisforgalmú utcákban kijelölt kerékpáros útvonalat is. A nagy forgalmú, külterületi jellegű helyeken jó megoldás az egyoldali, kétirányú kerékpárút, de a sűrű keresztezések és kapubehajtók esetén helyenként kényelmetlenséget okoz. A jövőben a gyalogosforgalomtól elkülönített, menetirány szerinti oldalon kijelölt vagy kiépített kerékpáros létesítményeket preferálja a BKK.

Hol tervezik további bicikliutak kiépítését?

Most elsősorban a belváros kerékpározásra alkalmassá tételére koncentrálunk.

A belváros kerékpárosbarát fejlesztésének célja, hogy a bubi működési területén belül mindenhol könnyen lehessen biciklizni. Korszerű kerékpáros létesítmény ma is található a belvárosban, többek között a kiskörúti és az Alkotmány utcai, vagy a frissen átadott Andrássy úti kerékpársáv, a belvárosi mellékutcák jelentős részén pedig jól lehet kerékpározni, különösen a közelmúltban kialakított csillapított forgalmú utcákban. Ma még azonban ezek az utcák nem alkotnak összefüggő hálózatot, megoldatlan a kerékpározás a belvárosi főutak és Duna-hidak többségén, sok csomópontban kevés a kanyarodási lehetőség. A korábbi kerékpáros fejlesztések csak egy-egy útra, útvonalra szóltak, míg a most induló fejlesztés úthálózatban gondolkodik és egy összefüggő terület egészén rendezi a kerékpáros közlekedést.

Ezek az intézkedések a következők:

  • a főutakon és a hidakon a kerékpározás feltételeinek javítása,
  • buszsávok megnyitása a kerékpárosok számára, ahol lehetséges,
  • csomópontok forgalmi rendjének módosítása, előretolt kerékpáros felállóhelyek létesítése, jelzőlámpák és járműosztályozók módosítása,
  • újabb kerékpárparkolók kialakítása a saját kerékpárral közlekedők számára
  • forgalomcsillapítás,
  • egyirányú utcák megnyitása a kétirányú kerékpárforgalom számára,
  • akadályok felszámolása.