Folyamatosan terjed a halálzóna

TT, 2012. július 1., 21:15, frissítve: hétfő 10:40
Nemcsak a mezőgazdaságból származó műtrágyák miatt, hanem a globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése – mutatták ki német kutatók.

A Balti-tenger élővilágát vizsgáló IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) szakértői a tengerfenékről vett minták alapján feltérképezték az utóbbi bő ezer év folyamatait. Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy a halálzónák kiterjedése az éghajlat változásával párhuzamosan alakult.

A 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyban hasonlóak: egyaránt jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre. A hűvösebb periódusokban, így az úgynevezett kis jégkorszakban – amelyet a 14-19. század közötti időszakra tesznek – keletkezett üledékekben viszont nincsen laminált rétegződés, ami arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul – írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékközeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is, a kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak, a globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 00:01
  2. 23:29
  3. 23:11
  4. 22:55
  5. 22:34
  6. 22:12
  7. 21:59
  8. 21:47
  9. 21:45
  10. 21:41
  11. 21:31
  12. 21:30
  13. 21:15
  14. 21:14
  15. 21:07
  16. 20:55
  17. 20:42
  18. 20:35
  19. 20:30
  20. 20:18
  21. 20:17
  22. 20:11
  23. 20:03
  24. 19:59
  25. 19:56
  26. 19:50
  27. 19:50
  28. 19:40
  29. 19:39
  30. 19:36
  31. 19:30
  32. 19:28
  33. 19:25
  34. 19:24
  35. 19:20
  36. 19:10
  37. 19:10
  38. 19:10
  39. 18:57
  40. 18:56
  41. 18:42
  42. 18:33
  43. 18:24
  44. 18:14
  45. 17:50
  46. 17:36
  47. 17:36
  48. 17:34
  49. 17:22
  50. 17:18
  51. 17:11
  52. 17:09
  53. 16:56
  54. 16:42
  55. 16:28
  56. 16:24
  57. 16:16
  58. 16:05
  59. 16:01
  60. 15:53
  61. 15:48
  62. 15:45
  63. 15:35
  64. 15:27
  65. 15:21
  66. 15:20
  67. 15:15
  68. 15:13
  69. 15:08
  70. 15:05
  71. 15:00
  72. 14:55
  73. 14:53
  74. 14:41
  75. 14:28
  76. 14:20
  77. 14:17
  78. 14:14
  79. 14:14
  80. 14:08
  81. 14:07
  82. 14:04
  83. 13:56
  84. 13:56
  85. 13:50
  86. 13:41
  87. 13:33
  88. 13:26
  89. 13:20
  90. 13:11
  91. 13:05
  92. 13:03
  93. 12:55
  94. 12:50
  95. 12:37
  96. 12:31
  97. 12:25
  98. 12:22
  99. 12:20
  100. 12:12
hirdetés