Folyamatosan terjed a halálzóna

TT, 2012. július 1., 21:15, frissítve: hétfő 10:40
Nemcsak a mezőgazdaságból származó műtrágyák miatt, hanem a globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése – mutatták ki német kutatók.

A Balti-tenger élővilágát vizsgáló IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) szakértői a tengerfenékről vett minták alapján feltérképezték az utóbbi bő ezer év folyamatait. Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy a halálzónák kiterjedése az éghajlat változásával párhuzamosan alakult.

A 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyban hasonlóak: egyaránt jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre. A hűvösebb periódusokban, így az úgynevezett kis jégkorszakban – amelyet a 14-19. század közötti időszakra tesznek – keletkezett üledékekben viszont nincsen laminált rétegződés, ami arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul – írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékközeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is, a kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak, a globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 12:35
  2. 12:31
  3. 12:23
  4. 12:21
  5. 12:19
  6. 12:06
  7. 12:00
  8. 11:54
  9. 11:40
  10. 11:31
  11. 11:29
  12. 11:23
  13. 11:18
  14. 11:11
  15. 11:10
  16. 11:09
  17. 11:01
  18. 10:59
  19. 10:47
  20. 10:45
  21. 10:38
  22. 10:30
  23. 10:23
  24. 10:18
  25. 10:10
  26. 10:01
  27. 09:49
  28. 09:47
  29. 09:46
  30. 09:45
  31. 09:42
  32. 09:39
  33. 09:37
  34. 09:35
  35. 09:25
  36. 09:20
  37. 09:17
  38. 09:15
  39. 09:10
  40. 09:07
  41. 09:05
  42. 09:00
  43. 08:58
  44. 08:52
  45. 08:46
  46. 08:44
  47. 08:43
  48. 08:36
  49. 08:24
  50. 08:23
  51. 08:10
  52. 08:06
  53. 08:00
  54. 07:55
  55. 07:45
  56. 07:44
  57. 07:40
  58. 07:32
  59. 07:31
  60. 07:25
  61. 07:15
  62. 07:03
  63. 06:50
  64. 06:35
  65. 06:22
  66. 06:10
  67. 06:02
  68. 05:50
  69. 05:45
  70. 00:20
  71. 00:01
  72. 23:48
  73. 23:17
  74. 22:50
  75. 22:32
  76. 22:20
  77. 22:13
  78. 22:06
  79. 21:53
  80. 21:45
  81. 21:40
  82. 21:38
  83. 21:36
  84. 21:22
  85. 21:11
  86. 21:10
  87. 21:07
  88. 21:00
  89. 20:52
  90. 20:48
  91. 20:44
  92. 20:41
  93. 20:39
  94. 20:38
  95. 20:36
  96. 20:35
  97. 20:34
  98. 20:31
  99. 20:30
  100. 20:14
hirdetés