Folyamatosan terjed a halálzóna

TT, 2012. július 1., 21:15, frissítve: hétfő 10:40
Nemcsak a mezőgazdaságból származó műtrágyák miatt, hanem a globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése – mutatták ki német kutatók.

A Balti-tenger élővilágát vizsgáló IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) szakértői a tengerfenékről vett minták alapján feltérképezték az utóbbi bő ezer év folyamatait. Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy a halálzónák kiterjedése az éghajlat változásával párhuzamosan alakult.

A 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyban hasonlóak: egyaránt jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre. A hűvösebb periódusokban, így az úgynevezett kis jégkorszakban – amelyet a 14-19. század közötti időszakra tesznek – keletkezett üledékekben viszont nincsen laminált rétegződés, ami arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul – írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékközeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is, a kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak, a globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 22:38
  2. 22:11
  3. 22:03
  4. 21:50
  5. 21:44
  6. 21:30
  7. 21:30
  8. 21:25
  9. 21:04
  10. 20:44
  11. 20:43
  12. 20:24
  13. 20:07
  14. 20:04
  15. 19:46
  16. 19:42
  17. 19:27
  18. 19:20
  19. 19:13
  20. 19:08
  21. 18:55
  22. 18:35
  23. 18:27
  24. 18:09
  25. 18:07
  26. 17:54
  27. 17:48
  28. 17:26
  29. 17:22
  30. 17:13
  31. 16:44
  32. 16:39
  33. 16:26
  34. 16:22
  35. 16:09
  36. 16:02
  37. 15:58
  38. 15:58
  39. 15:55
  40. 15:46
  41. 15:44
  42. 15:35
  43. 15:15
  44. 14:58
  45. 14:47
  46. 14:40
  47. 14:36
  48. 14:30
  49. 14:24
  50. 14:14
hirdetés