Folyamatosan terjed a halálzóna

TT, 2012. július 1., 21:15, frissítve: hétfő 10:40
Nemcsak a mezőgazdaságból származó műtrágyák miatt, hanem a globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése – mutatták ki német kutatók.

A Balti-tenger élővilágát vizsgáló IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) szakértői a tengerfenékről vett minták alapján feltérképezték az utóbbi bő ezer év folyamatait. Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy a halálzónák kiterjedése az éghajlat változásával párhuzamosan alakult.

A 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyban hasonlóak: egyaránt jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre. A hűvösebb periódusokban, így az úgynevezett kis jégkorszakban – amelyet a 14-19. század közötti időszakra tesznek – keletkezett üledékekben viszont nincsen laminált rétegződés, ami arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul – írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékközeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is, a kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak, a globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 08:14
  2. 08:10
  3. 08:00
  4. 07:46
  5. 07:45
  6. 07:37
  7. 07:35
  8. 07:35
  9. 07:22
  10. 07:15
  11. 07:07
  12. 07:04
  13. 06:50
  14. 06:47
  15. 06:36
  16. 06:33
  17. 06:33
  18. 06:22
  19. 06:22
  20. 06:06
  21. 05:50
  22. 00:01
  23. 23:23
  24. 22:49
  25. 22:48
  26. 22:30
  27. 22:05
  28. 21:50
  29. 21:36
  30. 21:21
  31. 21:18
  32. 21:10
  33. 21:10
  34. 21:04
  35. 20:55
  36. 20:53
  37. 20:51
  38. 20:47
  39. 20:37
  40. 20:37
  41. 20:33
  42. 20:24
  43. 20:13
  44. 20:12
  45. 20:10
  46. 20:07
  47. 20:04
  48. 20:03
  49. 20:01
  50. 19:59
hirdetés