Mi történhet, ha megcsikizzük? + Videó

WA, 2012. január 7., szombat 11:17, frissítve: szombat 11:17
Különös állatkísérletek segítségével kutatják a nevetés fejlődését brit tudósok: azt vizsgálják, milyen hangokat adnak ki csiklandozás közben az állatok. A kutatáshoz az internetet is használják, a YouTube-on ugyanis számos „nevető” állatról találni videót.

Mint a BBC hírportálján olvasható, Marina Davila-Ross, a Portsmouth-i Egyetem kutatója már évek óta foglalkozik a témával, miután felfigyelt arra, hogy például a gorillák „nevetése” mennyire hasonlít az emberekére. Kollégáival először emberszabású majmokat csiklandozott, hogy összehasonlíthassa az általuk kiadott hangot az emberi nevetéssel.

A kutatás során – amelyről tanulmányt is megjelentettek 2009-ben a Current Biology című szaklapban – számos akusztikai hasonlóságot dokumentáltak. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az emberszabású majmok és az ember nevetésének közös evolúciós eredetére utalnak. A kutatást vezető Davila-Ross szerint így elmondható, hogy a nevetés legalább 30-60 millió éves.

Az állatok „nevetése” más tudósok fantáziáját is megmozgatta. Jaak Panksepp, aki jelenleg a Washingtoni Állami Egyetem állatorvosi karán tanít, évekkel ezelőtt egereken kezdett el „kísérletezni”.


A rágcsálók csiklandozása még a kutató számára is meglepő eredményt hozott: az állatok egészen magas – az emberi fül számára nem hallható – cincogó hangot adtak ki, ugyanolyanokat, mint amikor egymással játszottak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy kutatásaik során a nevetés egy ősi formáját fedezték fel.

De ha olyan különböző állatok, mint a patkányok és a főemlősök nevetnek, ha csikizik őket, mi vajon a helyzet a többi állattal? Marina Davila-Ross most erre keresi a választ. „Az elmúlt években egyre több olyan kutatásról hallottunk, amelyben az állatok csiklandozás hatására hangot adtak ki. Ezt nagyon érdekesnek találtuk” – idézte fel a tudós.

A további kutatáshoz csapata egy internetes forráshoz, a YouTube videómegosztóhoz fordult, ahol rengeteg, állatokat szerepeltető felvétel található. Davila-Ross szerint egyre több állati viselkedést kutató tudós használja az internetet, hiszen ott rengeteg elemzésre alkalmas felvételt találni.

Egy egyszerű keresés is sok eredményt hoz: a csiklandozásra hangosan reagáló baglyokat, kutyákat, szurikátákat, pingvineket, sőt még egy tevét és egy delfint is. Davila-Ross csapata olyan állatokat keres, amelyek a csikizésre pozitív hangokkal reagálnak, vagyis örömet fejeznek ki.

A különböző fajok reakcióit vizsgálva többet tudhatunk meg a nevetés evolúciójáról – magyarázza a kutató, aki úgy hiszi, a nevetés fejlődése és a pozitív kommunikáció szorosan összefügg. A pozitív kommunikáció pedig, mivel ösztönzi az egymással való interakciót, fontos szerepet játszhatott a kommunikáció fejlődésében.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 13:42
  2. 13:28
  3. 13:25
  4. 13:16
  5. 13:05
  6. 12:58
  7. 12:55
  8. 12:46
  9. 12:42
  10. 12:35
  11. 12:30
  12. 12:24
  13. 12:19
  14. 12:15
  15. 12:09
  16. 11:59
  17. 11:51
  18. 11:45
  19. 11:32
  20. 11:31
  21. 11:20
  22. 11:13
  23. 11:12
  24. 11:03
  25. 10:53
  26. 10:50
  27. 10:41
  28. 10:30
  29. 10:18
  30. 10:06
  31. 10:06
  32. 09:53
  33. 09:45
  34. 09:45
  35. 09:33
  36. 09:25
  37. 09:14
  38. 09:10
  39. 09:09
  40. 09:05
  41. 08:56
  42. 08:45
  43. 08:43
  44. 08:35
  45. 08:27
  46. 08:16
  47. 08:06
  48. 08:00
  49. 07:56
  50. 07:28
hirdetés