2014. április 21., Konrád napja

Legális lesz a béranyaság Bulgáriában?

"Nem lehet gyerekem? Veszek egyet!"

Gyarmati Orsolya

2012. június 15., péntek 12:29
“Negyvenéves bolgár nő vagyok. Szívesen lennék heteroszexuális párok számára béranya. Barna hajam és barna szemem van, és több mint húsz évig jártam iskolába. Tökéletesen egészséges vagyok és rendszeresen sportolok. Érvényes útlevéllel rendelkezem és bárhová hajlandó vagyok elutazni. ” Ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel van tele az internet, miközben Bulgáriában eddig - a Balkán több országával ellentétben - illegális volt a béranyaság. Pontosabban még most is az.

Helyettes anyák

A béranyaság fogalma nem más, mint amikor egy termékeny nő, azaz a béranya - legtöbbször - anyagi juttatások ellenében kihordja és megszüli a saját gyermeket szülni nem tudó személynek vagy párnak a gyermekét. A béranya vagy a biológiai anyja a születendő gyermeknek, vagy egy beültetett embriót hord ki. A bolgár parlament egyik képviselője, Kaline Krumova tavaly terjesztette elő azt a javaslatot, amely Bulgáriában is törvényessé tenné az eddig illegálisan végzett, és kifejezetten virágzó iparágnak mondható béranyaságot, vagy ahogy ők hívják, a “helyettes anyaságot”. Az első olvasat előterjesztésekor a képviselők jelentős része a javaslat mellett voksolt.

A gyermek, mint árucikk

Az ügy nagy felháborodást váltott ki mind egyházi, mind civil szinten, s most, hogy ebben a hónapban a törvényjavaslat másodszorra is a tisztelt ház elé került, újra fellángoltak a viták a téma körül. A bolgár egyházak és különböző civil szervezetek nyílt levelet fogalmaztak meg a bolgár kormánynak címezve:  “Mély aggodalmunkat szeretnénk kifejezni a Bulgáriában tervbe vett törvényi változtatások kapcsán, ami a béranyaság legalizálása irányában tesz lépéseket, ami az emberi méltóság megalázása a nők kizsákmányolásán és a gyerekek árucikké történő degradálásán keresztül.”

Reprodukciós turizmus

A nyílt levél írói felhívják a figyelmet arra is, hogy a béranyaság intézménye egyet jelent az anyaság degradálásával, a család fogalmának megkérdőjelezésével is, arról nem beszélve, hogy a legalizálással ezután Bulgária is az ún. reprodukciós turizmus célországává válik majd. (Grúziában a béranyaság engedélyezése óta tizenötszörösére nőtt a béranya-szerződések száma, India pedig évente félmilliárd dollárnyi forgalmat könyvelhet el az intézményesített béranyaságnak köszönhetően.)

Ne érj hozzám, meddő leszek!

A balkán társadalmak esetében a gyermektelenség, a meddőség tabunak, átoknak, abnormálisnak számít. Ha valakiről kiderül, hogy nem lehet gyereke, azt lenézik, megvetik, kizárják a közösségből. A Balkán egyes területein az anyós elűzheti a menyét a háztól, ha az nem képes gyereket szülni. A babona szerint, ha egy kereskedő megérint egy meddő nőt, tönkremegy anyagilag. A fiatal lányoknak is messziről el kell kerülniük a szülni nem képes nőt, mert “a meddőség fertőző”.
Többek között ezért is vállalkozott sok meddő bolgár pár arra, hogy béranyától született gyereket vállal, akár azon az áron is, hogy több ezer kilométert utazzon például Ukrajnába, ahol -Oroszországhoz, Örményországhoz és Grúziához hasonlóan - legális a béranyaság. És rendkívül költséges is.

Nyolcmillió per gyerek

“Mindössze tizennégy éves voltam, amikor egy kivizsgálásra mentem a szüleimmel a kórházba. Engem a vizsgálat után kiküldtek, hogy várjak az autóban. Amikor megjelentek a szüleim, anyukám sírt”, meséli Ani Dimova, egy törékeny bolgár nő. Dimováról ekkor derült ki, hogy soha nem lehet  gyereke. “Azóta nem telt el nap, hogy ne emlékeztetne valaki erre a fogyatékosságomra. Gondoltam már arra, hogy béranyától szülessen gyerekem, de nincs rá pénzem.”

Ha valaki béranyától szeretne gyereket Bulgáriában és elutazik Ukrajnába, ott kb. hat-nyolcmillió forintnak megfelelő összeget kell fizetnie. Az első hallásra elképesztő összeget évente 150-200 pár, vagy személy fizeti ki. Ebből az összegből az üzletet intéző ügynökségek nagyjából 1,5 millió-2,5 millió fizet ki a béranyáknak. Az ukrán béranya-törvény az egyik legmegengedőbb egész Európában: a nők teljesen legálisan adhatják bérbe a méhüket, a cserébe elfogadott összeg pedig bármekkora lehet. Nincs adoptálási procedúra, nincs szükség bírósági utasításra. Az egész folyamat egy egyszerű szerződés aláírására szorítkozik az ügynökség vagy klinika, a biológiai anya és a béranya között. Az ukrán szabályozás valóban a lehető legzökkenőmentesebbé teszi a béranya-iparágat, ami egyébként általában nem jellemző a kelet-európai blokkra.

Inkább fogadj örökbe!

A bolgár ortodox egyház is kiállt mind a mesterséges megtermékenyítés, mind a béranyaság gyakorlata ellen. Az egyház döntéshozó szerve, a Szent Szinódus véleménye szerint mindkét eset ellentmond az emberi életről alkotott felfogás ortodox keresztény értelmezésével. A szinódus szerint az “asszisztált reprodukció” egyértelműen mutatja, hogy a termékenységi problémákkal küzdő családok elvesztették keresztény reményüket. Az egyház szerint a béranyaság és a mesterséges megtermékenyítés aláássa a család alapjait és kimeríti a szentségtörés, és istenkáromlás fogalmát, mivel egynemű pároknak is lehetővé teszi, hogy gyerekük legyen. Az egyház azt javasolja, hogy a meddő párok fogadjanak inkább örökbe gyerekeket.

MNO vezető hírek

3

Húsvét csodálatos üzenete, hogy Isten eltünteti az akadályokat az útból – mondta Bölcskei Gusztáv református püspök. Tovább

Újabb, már a tizenharmadik holttestre leltek a mentőalakulatok, esélytelen lenne megtalálni a túlélőket. Tovább

Húsvét a meglepetések ünnepe, amikor a keresztények Jézus váratlan feltámadását ünneplik – mondta Gáncs Péter. Tovább

A katolikus egyházfő húsvéti beszédében az Úr segítségét kérte, hogy leküzdjék „az éhezés csapását”. Tovább