Lehet kézi vagy elektromos – a technika a fontos

Fogaink tisztán tartásánál a hangsúly a rendszerességen, a jó technikán és az alaposságon van. A szabályos technikát a fogorvosoktól is megtanulhatjuk, akár egy szájhigiénés kezelés keretében, akár az éves ellenőrzések alkalmával.

A fogkefeválasztásnál leginkább a sörték erősségére kell figyelni. Leginkább a közepes, néha puha sörtéjű kefék ajánlottak, a kemény fogkefével túl erős dörzsölés kárt is okozhat, felsértheti a zománcot és az ínyt is. Az elektromos fogkefék bizonyos esetekben (például fogszabályzó esetén) óvatosan és csak erre a célra tervezett fejjel használhatók.

A fogkefék sörtéi még megfelelő használat mellett sem hatolnak be teljes mértékben a fogak közé. Mivel ezeket a felszíneket nem látjuk, így sokkal később vesszük észre a szuvasodás jeleit, különösen egymásra torlódott fogak esetén. Vagyis oda a saját kezünkkel, egy különleges eszközzel kell bejutnunk. Ilyen eszköz lehet a fogköztisztító kefe vagy a fogselyem. Előbbi ideális ínyproblémák, nagyobb rések esetén – a választáshoz érdemes fogorvos segítségét kérni. A fogselymek közül a vékony selyemszál a normális fogazat tisztításához ajánlott. Akinek azonban pótlása vagy hídja van, egy másik változatot érdemes használni, amelynek a középső szála vastagabb, szinte fonálszerű. Ez arra hivatott, hogy a nagyobb fogközöket átdörzsölje, illetve a híd alá behúzva szépen áttisztítsa a felületeket.

Krémek, porok, eszközök

Sok készítmény ígér extra szolgáltatást, például fehérítést, az ínygyulladást csökkentését, akár fogkrémről, akár fogporról van szó. Ugyanakkor a jó fogmosásnál nem a fogkrém a leglényegesebb. Megfelelő technikával akár fogkrém nélkül is tisztítható a fog. Bevethetők különlegesebb eszközök, mint például a szájzuhany. Ez serkenti az íny vérkeringését, azonban odafigyelve kell használni, nehogy a baktériumok éppen az ínybarázdába préselődjenek és ezzel ellenkező hatást fejtsen ki. Ugyanilyen extra lehet a nyelvtisztító kefe, ami nem árt, de nem is használ. A nyelven a lepedék az elhalt sejtek miatt keletkezik, amelyben valóban megtelepedhetnek baktériumok, amelyek azonban leginkább maguktól tisztulnak, a nyelvtisztítással nem érünk el plusz eredményeket.

A cél: a fogkő megelőzése

A dentális plakk nem más, mint a foglepedék, amelyet a fogak és a szilárd szájképletek (tömések, koronák, hidak, kivehető pótlások) felszínén megtapadó ételmaradványok, baktériumok, hámsejtek, immunsejtek hoznak létre. Ennek az anyagnak mindössze 20 százaléka a szilárd állomány, 70 százalékban baktériumok alkotják. Ez természetes jelenség, hiszen normális esetben is több millió baktérium és más mikroorganizmus tartózkodik a szájban. Szerepük, hogy védjék a nyálkahártyát és az immunrendszert, így egyetlen célunk csupán az lehet, hogy ne engedjük őket túlburjánozni. Ha ugyanis nem fektetünk energiát a megfelelő szájhigiéniába, vagyis például nem mosunk elég gyakran fogat, úgy a fogak közt, az ínyszélen és az ínytasakokban életmaradékok ragadnak le, amelyek ideális táptalajt biztosítanak a baktériumoknak. A plakk megkeményedéséhez elég csupán néhány, fogmosás nélkül eltöltött nap, mialatt az ételmaradék keveredik a nyállal és a rengeteg baktériummal.

- Ha a plakk elmeszesedik, sárgássá, barnássá, érdes felületűvé válik, és „kőszerű” réteget alkot. – mondja dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogszakorvosa. - Ez a fogkő, amelyet a hagyományos fogmosással már nem lehet eltávolítani, ugyanis erősen tapad a fogfelszínekhez. Jellemzően a nyálmirigyek kivezető nyílásaival szemközti felületeken jelenik meg, sokszor láthatóan. Ám az íny alatti területeken láthatatlan marad, már csak speciális fogászati műszerekkel lehet feltérképezni és kezelni. Többek közt ezért is elengedhetetlen az évenkénti fogászati kontroll.