2014. április 24., György napja

Interjú Székely Jánossal, a püspöki kar cigánypasztorációért felelős püspökével

Székely püspök: A cigány identitás nem a magyar identitás ellen van

Gyarmati Orsolya

2012. június 22., péntek 12:28
Évek óta segíti, támogatja a cigányokat. Beszélget velük, értékeket mutat, imádkozik értük. Tavaly jelent meg Cigány népismeret című könyve, amely már a harmadik kiadást is megélte. Székely János püspökkel a cigányság értékeiről és problémáiról beszélgettünk.

-    Mi az oka annak, hogy az cigányokat érintő egyházi kezdeményezések gyakran jóval sikeresebbek, mint az állami projektek?

-    A cigányságnak, és általában a leszakadó népcsoportoknak van három fontos alaposzlopa: az oktatás, a munkához segítés, és a szív, vagyis a mentalitás. II. János Pál is mondta, hogy a történelemben igazi fejlődés akkor történik, ha az emberek szívében, mentalitásában történik változás. Sok állami projekt azért nem annyira sikeres, mert nem az embert veszi figyelembe. Ezzel szemben az egyház a hit által képes az embereket úgy megszólítani, hogy gondolkodásuk átformálódjon és ők maguk akarjanak tenni valamit a családjukért, a népükért.

-    Milyen a cigányok hittel való viszonya?

-    A cigányoknak a legtöbbször van valamilyen hitük. Ez nem feltétlenül az egyházhoz kötődik: ahogy a többségi társadalom  kultúrájával is újkeletű a kapcsolatuk, úgy az egyház és köztük is van egy távolság. Ennek ellenére a cigányember szívében nagyon erős a hit. Ha például valaki meghal, a világ végéről is odautaznak a temetésre. Beszélgetnek a halottról, napokig imádkoznak érte és az örök életbe vetett hittel temetik el.

-    Tavaly jelent meg Cigány népismeret című könyve. Mi volt a célja a kötet megírásával?

-    A távlati tervem az volt, hogy az iskolákban a tananyag részévé váljon a cigányság történetének, kultúrájának oktatása. A katolikus iskolákban tartottunk is már képzést erről a témáról a pedagógusoknak, akik osztályfőnöki órák keretében meséltek a gyerekeknek a cigányságról. A könyv tulajdonképpen alapinformációkat szolgáltat a többségi társadalomnak a cigányságról kicsit úgy, mintha vendégségbe mennénk hozzájuk: a könyv segítségével meg lehet érteni múltjukat, értékeiket. Ugyanakkor a Cigány népismeret a cigány fiataloknak is szól, hogy saját identitásukat erősíthessék általa, hogy büszkék legyenek gyökereikre. Természetesen az ő identitásuk nem a magyar identitás ellen van. Péli Tamás cigány festőművész szavaival élve: „a cigány ember homlokán kettős aranypánt van, a cigány öntudata és a magyar kultúrája, és egyikről sem vagyunk hajlandóak lemondani.” Sokan nem tudják, hogy a cigányok a magyar történelem szerves részei azóta, amióta - nagyjából - hatszáz éve megérkeztek ide. Az 1848-49-es szabadságharcban körülbelül hatezer cigány honvéd harcolt, 1956-ban sok cigány fiatal adta életét a forradalomért, 1990-ben marosvásárhelyen cigányok védték meg a magyarokat a románoktól.

-    Ön hogy látja, miért ilyen negatív a cigányok megítélése Magyarországon?

-    A cigányok egészen a rendszerváltásig tudtak dolgozni. Utána azonban egy át nem gondolt gazdasági átalakulás zajlott le, és ennek a fordulatnak nagyon sok társadalmi réteg lett a vesztese.  1993-ra a munkaképes cigányoknak már csak a 28 százaléka dolgozott, tehát három év alatt kétharmaduk kiesett a munkaerőpiacról és erre a problémára azóta sem született megoldás. Az egyház nagyon sokat tud tenni azzal, hogy megbecsüléssel, szeretettel, bizalommal fordul feléjük. Egy cigány ismerősőm mesélte, hogy gyermekkorában rengeteget szenvedett a származása miatt. Kinevették, megalázták, nem bíztak benne, ezért az a kép alakult ki benne saját magáról, hogy ő rossz. Mire tizennyolc éves lett, már anyi sebet hordozott magában, hogy úgy érezte: ezeket azoknak kell begyógyítani, akik okozták. Felkerült Budapestre dolgozni és bekerült egy keresztény közösségbe. Egy karácsony előtt nem tudott hazautazni a családjához. Megtudta ezt a közösségből egy assszony és meghívta a cigány fiút a saját családjához szentestére, aki el sem akarta hinni, hogy ilyen létezik. A bejáratnál reszketett a lába, hogy hogy fogják fogadni, nem nevetik-e ki, de hatalmas szeretettel fogadták, és azt érezte, hogy óriási kövek zuhannak le a szívéről, attól, hogy emberszámba vették. Azóta is tiszteletbeli családtag. Az a fajta emberi segítség és szeretet, amit a keresztény lelkületű emberek tudnak adni, nem pótolható projetekkel, pénzzel. Egy diplomás cigánysori ismerősöm mesélte, hogy annak idején örömmel ment az általános iskola első osztályába, de nagyon gyakran fordult elő, hogy nem ért oda az iskolába, mert a családja nem tartotta fontosnak, hogy tanuljon. Egy tanítónő felfigyelt a kisgyerekre és ha nem jelent meg az osztályban, ő maga ment el érte, fogta kézen és vitte be az iskolába.  Ez a fiú ma azt mondja, a diplomáját ennek az elsős tanítónéninek köszönheti, mert bizalmat kapott tőle. A kereszténység pedig pontosan ezt tudja tenni: kinyújtani a kezét feléjük.

-    Mi jellemző a cigány családmodellre?

-    A cigányoktól nagyon sok jót is tanulhatunk, pontosan a családi életükből. Egy cigánysoron felnövő gyerek, annak ellenére, hogy nagyon sokat nélkülöz, rengeteg szeretetet kap: bármelyik házba is menjen be, mindenhol ölbe veszik, megetetik. Bár a cigány szülő nem fegyelmezi, nem tanítja a gyerekét, sok szeretetet ad neki. A többségi társadalom azt gondolja, hogy a cigányoknál férfiuralom van, mert a férfi hangos, de a valóság inkább az, hogy a családok a nőkre épülnek, nagyon erős az anya értéke, szerepe, és ennek tudatában is vannak a cigányasszonyok. Ezért is fontos lenne az állami munkahelyteremtő programokat rájuk építeni, mert ők nagy felelősséget éreznek a gyerekeik iránt, és nagyobb a motivációjuk, mint a férjeiknek.

-    A kívülállók számára meglehetősen furcsa, hogy a fiatal cigánylányok közül sokan már egészen korán, 14-15 évesen anyákká válnak.

-    Igen, valóban jellemző és erős vonása a cigány kultúrának, hogy a lányok nagyon hamar anyák lesznek. Az egyháznak sok olyan alkalma van, amikor beszélgethet erről velük. A fiatal lányoknak nagyon határozottan el lehet magyarázni, hogy érdemes várni, és előbb tanulni, aztán családot alapítani. Az ugyanis a tapasztalat, hogy ha egy lány egyszer anya lett, utána már nem fog elmenni tanulni, és így nem tud majd hozzájárulni a család megélhetéséhez. Sajnos az sem ritka, hogy a rokonok egymás között házasodnak. Szerencsére egy paptól elfogadják, hogy ez egészségtelen és Isten törvénye elleni dolog.

-    Ha már a tanulást említette, milyen arányban vannak jelen a cigányok az oktatási rendszerben?

-    Európai viszonylatban nagyon jó a magyarországi cigányság oktatásban való részvételi aránya. A felsőoktatásban tanulók 2-3 százaléka roma, ami az egyik legjobb arány az EU-ban. Vannak azonban tragikusan rossz adataink is: a cigány fiataloknak a 80 százaléka csupán a nyolc osztályt végzi el, 20 százalékuk kezdi el a középiskolát, és csak 10 százalék érettségizik. Nagyon nagy a lemorzsolódás, éppen ezért a társadalmi fölzárkóztatás egyik legfontosabb pontja az kellene legyen, hogy a nyolc osztály után úgy érezzék a cigány fiatalok, hogy érdemes továbbtanulni. Jó kezdeményezés például a 94-ben alapított pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium, amely az ország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó középiskolája.

-    Akárhogy is nézzük, nagyon nagy a szakadék cigány és nem cigány emberek kapcsolata között...

-    Nem áthidalhatatlan szakadékról van szó! Azt tanácsolnám mindenkinek, aki érez erre indíttatást, hogy menjen oda cigány fiatalokhoz, kérdezze meg a nevüket, érdeklődjön, mi a cigány nevük és mit jelent az a név. Tegyen lépéseket feléjük, vigyen nekik egy tál levest, egy kis süteményt. Ha kialakul egy emberi kapcsolat, könnyebb lesz a problémákat is kezelni.

MNO vezető hírek

Az ukrán biztonsági erők leállították a terrorellenes műveletet, Oroszország közben hadgyakorlatba kezdett. Tovább

Rubik Ernő kockája a legnagyobb magyar találmányok sorába tartozik – jelentette ki az államfő. Tovább

Az Európai Bizottság ismét elutasította a magyar kérelmet a cukor fordított adózására. Tovább

Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Pénteken „Kis könyves éjt” tartanak a független könyvesboltok. Tovább