Új Btk.: "Fókuszban az emberi jogok"

Interjú Répássy Róbert államtitkárral

C. Zsolt, 2012. június 5., kedd 12:00, frissítve: kedd 14:09
Tettarányos, következetes és igazságos lesz az új büntető törvénykönyv (Btk.) – állítja Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára. A Családháló annak járt utána, vajon ezek a kitételek a családokra, elsősorban a gyerekekre vonatkozó jogszabályokban is nyomon követhetőek-e?

– A Btk. változásai közül melyiket tartja az egyik legérdekesebbnek?

– A számtalan módosításokat (több mint száz – a szerk.) leszámítva a jelenlegi Btk. szerkezete az 1978. évi IV. törvényre épül, és sajátossága, hogy a törvénykönyv Különös Része, ami az egyes bűncselekményeket tárgyalja a védett jogi tárgy szerint csoportosítva az államellenes bűncselekményekkel kezdődik. Mi szakítottunk ezzel a hagyománnyal, és az új tervezetben az emberi jogok kerülnek a fókuszba.

– Ehhez képest egyes jogvédő szervezetek a bigámia területén vélnek felfedezni komoly hiányosságokat?
– Az új Btk. egy 2009 óta létező szabályt szűntetne meg, mely nemcsak a kettős házasságot, hanem a kettős élettársi kapcsolatot is tiltotta. Véleményünk szerint az előző kormány egy jogalkotói túlzásként bővítette ki ezt a kört, mi pedig a szűkítés pártján állunk. Mindez nem azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló nyilatkozatot a jövőben kockázat nélkül lehet meghamisítani, hiszen az okirathamisítás továbbra is büntetendő kategória, azonban, a bigámia egy házasságot védő tilalom, másra nem terjed ki. A családhoz ugyanis többletjogok fűződnek, és egy házasság nem egyenértékű az élettársi kapcsolattal.

– Miért tartották fontosnak a családokkal, elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos jogszabályok szigorítását?

– A család mint alkotmányos intézmény eddig is központi helyet foglal a büntetőjog védettségi körében, azonban nemzetközi egyezmények és szervezetek iránymutatásai alapján a szigorítás mellett döntöttünk. Sok esetben a gyermekek minősítése más országokban a 18. életévig terjed ki, ezért minden olyan bűncselekmény, ahol súlyosabb kategóriának a 14 év alatti életkor számított, ott a védelmet kiterjesztettük egészen 18-ig. Ráadásul a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elévülés szabályai változnak: a sértettnek a 18. életévének betöltése után is van lehetősége 5 évig feljelentést tenni, azaz további 5 évig még nem évül el a cselekmény. Erre azért van szükség, mert a gyermek a családi környezetből kikerülve szembesülhet igazán a szörnyűségekkel, és ennek tudatában dönthet egy feljelentés megindításáról.

– Más is megteheti helyette?

– Nem, kizárólag a sértett. Ugyanakkor az is hozzátartozik ehhez, hogy ennyi év távlatában a bizonyítása kétségtelenül bonyolult procedúra lesz. Ennek ellenére hasznos a változás, elsősorban preventív jellege miatt. Egy ”komisz szülő”, vagy mostoha sem nyugodhat meg, ha a gyermek felnő, akkor is számolnia kell tetteinek következményeivel. Én magam is kíváncsi vagyok a gyakorlati hasznára, alapvetően a visszatartó erejét tartom erősebbnek.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el

Forrás: Családháló
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés