Paracetamol

Nem is olyan könnyű túladagolni a gyógyszert

Szabó Emese, 2016. február 2., kedd 19:29, frissítve: hétfő 10:43
Magyarországon évente egy-két alkalommal történik májátültetés paracetamolmérgezés miatt, míg Angliában 100 körülire tehető ez a szám. Az ok viszont nem a gyógyszer-túladagolás, hanem az olyan öngyilkossági kísérlet, amely halált nem, májelégtelenséget viszont okoz
Magyarországon évente egy-két alkalommal történik májátültetés paracetamolmérgezés miatt, míg Angliában 100 körülire tehető ez a szám. Az ok viszont nem a gyógyszer-túladagolás, hanem az olyan öngyilkossági kísérlet, amely halált nem, májelégtelenséget viszont okoz
Fotó: St Antoine Garo / Europress/AFP
Újra és újra előkerülnek hírek arról, hogy a paracetamoltartalmú gyógyszerek tönkreteszik a májat, veszélyesek. Túlzott és indokolatlan alkalmazásuk valóban ellenjavallott, de a rémhír mögött kiforgatott statisztikák állnak. Megnéztük, melyek ezek.

Nem meglepetés, hogy az oltásellenességet terjesztő, az orvostudomány elutasítását szorgalmazó alternatívmedicina-oldalak ontják magukból az álhíreket, olykor viszont megbízható szájtokra is becsúszik ilyesmi. Klasszikusan ilyen a paracetamol esete a májtranszplantációval: az időről időre a hagyományos sajtóban is felbukkanó hírnek – amely szerint a paracetamoltartalmú gyógyszerek tönkreteszik a májat – van alapja, viszont a cikkekből egy lényeges információ rendre kimarad. Nyugat-európai, főleg brit statisztikákkal ugyanis valóban alá lehet azt támasztani, hogy sokaknak lesz olyan paracetamol okozta májkárosodásuk, amely szervtranszplantációt tesz szükségessé, viszont nem arról van szó, hogy az érintettek a láz- és fájdalomcsillapítók használatát viszik túlzásba. A helyzet kicsit más: mint Makara Mihály hepatológus és belgyógyász főorvostól megtudjuk, a szervátültetettek között arányában főleg azért van sok paracetamolmérgezett, mert például Angliában

az öngyilkosság egyik leggyakoribb módszere a paracetamoltúladagolás,

ami májelégtelenséget okoz.

Ha valaki előírásszerűen szedi a gyógyszert, akkor semmitől nem kell tartania, még akkor sem, ha például kétszeres túladagolás történik. Emiatt van az, hogy a paracetamoltartalmú láz- és fájdalomcsillapítók nem vénykötelesek: ahhoz ugyanis, hogy ártsanak, gyakorlatilag egy dobozzal kell bevenni belőlük rövid időn, például egy napon belül. Így már valóban okozhatnak szervkárosodást. Akinek eleve van valamilyen májbetegsége, annál az adag értelemszerűen alacsonyabb, ez esetben lehet, hogy már 10 tabletta is árt a májnak – viszont ez sem az a mennyiség, amelyet egy józanul gondolkodó betegnek be kellene vennie.

A matek a lényeg

A paracetamol mindig dózisfüggően okozza a méregtelenítő szerv károsodását, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kis dózisban – 500 milligrammig – még májbetegeknek is adható. Emiatt az ilyen gyógyszerekkel a probléma inkább az, hogy nagyon sok olyan készítmény van, amely paracetamolt tartalmaz, a beteg pedig nincs tudatában annak, hogy tulajdonképpen ugyanazt a hatóanyagot szedte be többször, azt gondolja, kétféle lázcsillapítót vett be, mert kétféle neve van. Pedig sok szerben van paracetamol, van, amelyben önmagában, míg másban kombináltan. Így viszont már könnyen be lehet venni a terápiás adag kétszeresét-háromszorosát vagy akár négyszeresét.

A hepatológus kiemeli, hogy sajnos olyan betegek is vannak, akik nem kettő vagy három szem gyógyszert szednek be, hanem akár húszat is – úgy is, hogy ezt nem öngyilkossági szándékból teszik. Azzal a kérdéssel pedig foglalkozni kellene, hogy emögött milyen okok húzódhatnak meg –  például az érintettek miért nem jutnak el olyan fájdalomambulanciára, ahol érdemben tudnak törődni a panaszaikkal, vagy éppen fogfájásukat miért gyógyszerekkel kezelik, ahelyett, hogy fogorvost keresnének fel.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Az, hogy a túladagolt hatóanyag okoz-e májkárosodást, és ha igen, akkor milyen mértékűt, már a beteg vérszintje alapján megjósolható. Ezzel pontosan előre jelezhető, hogy mi várható, az emberek ebből a szempontból nem különböznek egymástól. A hepatológus kiemeli azt is, hogy enyhe májkárosodásnál transzplantációra nincs szükség, hiszen ez a szerv nagyon jól regenerálódik.

Zacher Gábor toxikológus főorvos szintén azt hangsúlyozza, hogy paracetamol esetében az egyszeri terápiás és a toxikus adag között hatalmas a különbség: gyerekeknél nagyjából nyolcszoros-tízszeres, felnőtteknél tizenkét-tizenháromszoros szorzóról beszélünk. A jellemzően gyógyszer-túladagolás okozta mérgezés enyhébb esetben atipikus, általános tüneteket – hányingert, hányást, rossz közérzetet, bizonytalan gyomorszájtáji fájdalmat – okoz.

Mint megtudtuk, Magyarországon évente 250 körüli paracetamolmérgezéses eset fordul elő, súlyos pedig alig van: májátültetés ezen okból csak évente egy-két alkalommal történik, haláleset pedig nagyságrendileg kétévente egyszer. Ezzel áll szemben a már említett angliai adat: ott évente 100 körülire tehető azon paracetamolmérgezettek száma, akiknél olyan súlyos májelégtelenség alakul ki, hogy átültetésre van szükség. Ugyancsak nagyobb ez a szám az Egyesült Államokban.

Szerencsés lemaradás

Tőlünk nyugatabbra a komolyabb beavatkozást nem igénylő, enyhe mérgezések azért is gyakoribbak, mert az országok gyógyszerfogyasztási szokásai eleve különböznek. Hazánkban például a paracetamol alkalmazása alig több mint tízéves múltra tekint vissza, a betegek messze nem fogyasztanak belőle annyit, mint például Angliában.

Mint a toxikológustól megtudjuk, a paracetamol esetében a bajt az okozza, hogy lebomlásakor kis mennyiségben normál esetben is keletkeznek olyan metabolitok, amelyek toxikusak. Ezekkel a szervezet detoxikációs enzimrendszere megbirkózik, problémamentesen továbbalakítja azokat veszélytelen anyagokká. Ha viszont a szervezetbe túl sok hatóanyag kerül, a toxikus vegyületek mennyisége megnő, így az enzimrendszer nem bírja a tempót. Külön kezelésre viszont csak súlyosabb esetekben van szükség, és általában ilyenkor is elég egy speciális ellenanyag: ez az N-acetilcisztein, amelyet szájon át vagy intravénásan adagolnak az orvosok.

Bár erről is rengeteg tévhit kering, a paracetamoltartalmú gyógyszerek rendszeres, nem túlzott használata sem okoz májkárosodást, az anyag ugyanis nem halmozódik fel. A kisebb mennyiségeket a szervezet mindig lebontja. A problémák oka tehát inkább abban keresendő, hogy a betegek gyógyszerfogyasztási szokásai sok esetben hagynak maguk után kivetnivalót.

hirdetés
  •  1
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása