2014. október 23., Gyöngyi napja

Kell-e gyaloghíd Budapestre?

Collstokk
Őrfi József

2011. október 19., szerda 16:00
A Szeretem Budapestet Mozgalom, melynek alapítója a városarculati főtanácsos, Bojár Iván András, önkéntes munkában, részletes látványtervekkel elkészítette annak a gyalogoshídnak a legújabb tervét, amiért már évek óta kampányolnak a különféle médiumokban. A terv első ránézésre szép és meggyőző, így nem csoda, hogy a különféle blogokon is népszerűsített alkotásnak a Facebookon már több tízezer támogatója van.

Persze ha valami maradandót tervez az ember, érdemes előtte megvizsgálni a közelebbi-távolabbi helyszínt. Ismerni múltját, jelenét, hogy a várható jövőt azután abba az irányba befolyásoljuk alkotásunkkal, amerre valóban érdemes. A nemrég nyilvánosságra hozott, a Várbazár és a Vígadó tér közé tett gyaloghídról szóló ötlet kapcsán felmerül, hogy mintha nem néztek volna körül, van-e egyáltalán itt egy hídnyi hely. A tervezett híd célja elvileg az lenne, hogy összekösse Buda és Pest turisztikai nevezetességeit: a Budai Várat a Belvárossal. A hídon a terv szerint zöldfelületek, bicikli-és gyalogosút, vendéglátóhelyek és házasságkötő terem található. A forma kortárs, tetszetős, lágy vonalakból építkezik. Az alkotók szerint a forma véd a Duna felett uralkodó széltől. Első hallásra meggyőző az érvelés, jól néz ki a híd, olyan, mint az a bizonyos mézesmadzag, amit csak el kell húzni a gyerek orra előtt, hogy vágyjon is rá. Ha részletesebben megvizsgáljuk a kérdést, akkor azonban sok minden sántít és nem állja meg a helyét.

A SzeBu korábbi és támogatóinak jelenlegi kommunikációjában talált érveknek megkérdőjelezhető a valósággal való kapcsolata. Hivatkoznak a Király utcára -aminek a vonalában helyezkedik el a híd- mint valamikori belvárosi főtengelyre és azt mondják, ezt a tengelyt fel kell támasztani. Mondják ezt akkor, amikor a mai Budapestnek egyértelműen azonosítható, de nem jól működő turisztikai főtengelye van a Budai Vártól a Városligetig. A várból le lehet jönni a Siklón, nem kell újat építeni, ahogy a gyaloghíd esetén a Szeretem Budapestet Mozgalom javasolja. Át lehet menni a Lánchídon, aminek a városképet meghatározó látványát az új híd zavaróan befolyásolná. A Szent István Bazilika, az Andrássy út, a Hősök tere és a Városliget vannak még ezen a tengelyen. A hidaknak Budapesten ritmusa van, az összes valamikor volt és tervezett, de meg nem valósult híd helyét még a XIX. Században kijelölték.

A lenti képen feketével jelöltem a meglévő hidakat, zölddel pedig megközelítőleg azokat a helyszíneket, ahol lehetne hidat építeni anélkül, hogy sérülne a hidak ritmusa. A nyíl a SzeBu által preferált helyszínt jelöli.

Nem a gyalogoshíd ötletével van baj. Csak meg kell találni számára azt a helyszínt, amivel ötven-száz év múlva is azonosulni tudunk. Hirtelen ötletekkel nem szabad várost tervezni. És nem biztos az sem, hogy ez most a legégetőbb kérdés. Ha valamit igazán érdemes lenne megvizsgálni, az az, hogy hogyan lehet ezen a valóban meglévő főtengelyen egyszerű és olcsó eszközökkel megoldani az idegenforgalmi közlekedést, hogy vonzóbbak lehessünk a komoly bevételt hozó turizmus számára. Valószínű ugyanis, hogy Budapest azért vonz csak tizedannyi turistát, mint Prága, mert nem vagyunk felkészülve igazán az érkezésükre. Egyszerűen nehézkes végiglátogatni a várost. A SzeBu támogatói hivatkoznak arra, hogy a turisztikai főtengelyen levő Lánchídból, ami önmagában kiemelt turistacél lehetne, nem lehet gyalogoshidat csinálni, mert az úttest és a mostani járda között végigfut másfél méter magasságig a híd tartószerkezete és nem lehet tőle középről rendesen kilátni. Ezen azonban már annyi is segítene, ha csak fél méterrel megemelnénk a járószintet. Valamivel olcsóbb megoldás, mint fluid formájú szobrot építeni egy ügyesen lobbizó kis csoport kedvéért a Duna közepén.

Égigérő blog

Gondolatok és aktualitások építészeti és urbanisztikai témában. Hírek, kritikák, elmélkedések. A megjelenő írások tartalom szerint is csoportosításra kerülnek. ARCHÍR: véleménnyel keretezett tudósítások, beszámolók a hazai építészeti közéletről, kiállításokról, eseményekről. COLLSTOKK: építészmérce. Világmegváltó és lírikus építészkritikák érzelmi alapon, komolyan. ARKHÉ TEKTONIKA: töprengés a legnagyobb ívű szakmáról, ami még a kozmosznál is nagyobb dolgokkal dobálózik. ÉPÍTÉSZAKI: hétköznapok építész szemmel, benyomások, tervek, tévedések és bizonyosság.