2014. december 22., Zéno napja

Építészeti múzeum a Nyugatiban?

Archír
Őrfi József

2012. június 04., hétfő 16:15
Világszínvonalú szellemi műhelyet és kulturális turisztikai célpontot akarnak az Ötvenhatosok terére tervezett építészeti múzeumból. Nekem tetszik az ötlet, de ez nem biztos, hogy elég lesz a sikerhez.

A magyarországi építészetnek eddig sosem volt átfogó gyűjteménnyel bíró, közismert múzeuma, most egy ilyen létrehozásáról tárgyal Baán László kormánybiztos az érintett szakmai szervezetek bevonásával. Helyszínként itt is az Ötvenhatosok terére megálmodott, egyelőre csak gondolatban létező múzeumi negyed merült fel – ahogy mostanában majd minden, múzeumokat érintő fejlesztés vagy elköltöztetés kapcsán is.

Állítólag „egyedülálló” építészeti gyűjtemény keresi a helyét: tervek, modellek, és meg nem valósult elképzelések mellett az elkészült, ismert épületek dokumentációi, tervei, makettjei, meg még tán több is. Igen vonzó építészeti feladat lehet megálmodni azt a helyet, ahol a többi építész munkáit mutatják majd be, nyilván igen kapós lesz a pályázati kiírás. A végső győztes valószínűleg valami éterien steril, nagyvonalúan semleges javaslat lesz. Mondjuk egy csak üvegből álló, tiszta szerkezetű hasábot javasol majd, de az is lehet, hogy magyar találmányként az üvegbeton lesz a befutó, ami itt végre sosem látott mennyiségben kerülhet gyártásba. Az biztosnak tűnik, hogy extravagáns megoldások helyett valami olyat fognak választani, amit egyszerűségében talál majd izgalmasnak a zsűri, hiszen a mai kiállítóterekkel szemben általános elvárás, hogy ne konkuráljanak a bemutatott művekkel.

Nem tudom, kedves olvasóim, elolvasták-e idáig ezt a bejegyzést. A magam részéről ugyanis el sem tudom képzelni, hogy ez a dolog ma rajtunk, építészeken kívül bárkit is érdekel. A túlnyomó többség első gondolata valószínűleg az, vannak fontosabb dolgok is, mint az építészek játszadozása, saját „nagyságuk” közszemlére tétele.

Sajnos ma nem népszerűek az építészek. Hatalmas a szakadék a szakmai megközelítés és az utca emberének ízlése között, jelen pillanatban a kettő között nincs átjárás, nincs kommunikáció. Ami egy építész számára szellemi tartalmat képvisel, és a tervet látva mindannyian felsóhajtunk, hogy „ez igen”, az a többségnek csak fal és gerenda, értelmezhetetlen kocka. A magam részéről attól tartok, egy ilyen projektet nem elég csak bejelenteni, hogy ez lesz, építészek építenek majd építészeknek épületet. Ha nem találják meg a megoldást arra, hogy bevonják a széles közvéleményt, a projekttel maximum annyit fognak elérni, hogy tovább nő a távolság a felek között, és csak szokatlan öltözetű, enyhén kopaszodó urak járnak majd ide ihletet meríteni valamihez, amit rajtuk kívül soha senki nem fog megérteni.

Egyszerűbben gondolkodva lehetne azt mondani, hogy először keressünk egy meglévő helyet, ahol megmutatjuk, mink van, és beszélünk róla. Áll például egy műemlék épületegyüttes Budapest közepén, amit Gustav Eiffel tervezett, és aminek egyes részeiben ma kevésbé szerencsés módon szórakozóhely, meg gyorsétterem üzemel. A Nyugati pályaudvar építészeti minősége, tervezőjének világhíre és a városban elfoglalt pozíciója miatt alkalmas lehetne akár a célként megfogalmazott világszínvonalú szellemi műhely számára és kulturális turisztikai célpontnak is. Az új csodára kiadott pénz helyett ráadásul helyre lenne állítva egy értékes épület, és talán megszűnne a balkáni hangulat is a város legforgalmasabb terén- gondolhatja bárki.

Szerintem nehéz lesz ezt a múzeumi negyedes ötletet népszerűvé tenni.

Égigérő blog

Gondolatok és aktualitások építészeti és urbanisztikai témában. Hírek, kritikák, elmélkedések. A megjelenő írások tartalom szerint is csoportosításra kerülnek. ARCHÍR: véleménnyel keretezett tudósítások, beszámolók a hazai építészeti közéletről, kiállításokról, eseményekről. COLLSTOKK: építészmérce. Világmegváltó és lírikus építészkritikák érzelmi alapon, komolyan. ARKHÉ TEKTONIKA: töprengés a legnagyobb ívű szakmáról, ami még a kozmosznál is nagyobb dolgokkal dobálózik. ÉPÍTÉSZAKI: hétköznapok építész szemmel, benyomások, tervek, tévedések és bizonyosság.