Furcsa találkozás: a Népszabadság és a tények

Kovács András, 2012. június 1., péntek 16:45, frissítve: 13:56
Meglehetősen hadilábon állt a tényekkel Népszabadság abban a cikkben, amelyet a francia parlamenti választásról közöltek, mivel többek között ”padlón lévőnek” titulálták a legnépszerűbb jobbközép pártot. A szerző emellett mást idézett, mint ami valójában megjelent egy, az elnökválasztásról szóló elemzésben.

„Nicolas Sarkozy elnökválasztási bukása a padlóra küldte a jobbközép UMP-t” – olvashattuk a Népszabadság pénteki számában egy, a közelgő francia parlamenti választást elemző cikkben. Seres Attila jobban tette volna, ha megtekinti a legfrissebb felméréseket a pártok támogatottságáról, mielőtt elkészíti a mostani írását. Az UMP támogatottsága jelenleg 32-35, míg a szocialistáké 31-34 százalék között ingadozik. Ha egy volt kormánypárt egy elnökválasztási vereséget követően még mindig a szavazók több mint 30 százalékára számíthat, akkor érdemes feltenni azt a kérdést is: mit jelenthetett a „padlóra küldés” például 2010-ben az MSZP esetében?

A cikkben később a szerző Balázs Ádám egyik elemzéséből idéz, de azt elfelejtette megemlíteni róla, hogy történész mestersége mellett az MSZP-hez közel álló Intézet a Demokratikus Alternatíváért egyik munkatársa. Ráadásul Seres azt is idézte Balázstól, hogy a „Nemzeti Front (FN) szavazóinak korábbi elcsábítása ugyanis nem egyszeri, a 2007-es választásokkal lezártnak tekinthető akció volt, hanem az UMP radikalizálódásának a kezdete”. Ezzel szemben azt olvashatjuk Balázs írásában, hogy az UMP pontosan a centrum felé kíván elindulni, és képtelen volt integrálni az FN voksolóit.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása