Ismerős ellenségekkel népesítik be a világot

Gabay Balázs, 2011. december 1., csütörtök 15:30, frissítve: csütörtök 15:30
Igazak-e a mindennapokat behálózó teóriák? Mely hazai pártok hisznek leginkább az összeesküvés-elméletekben? Vizsgálódás Krekó Péter tolmácsolásában.

Állandóan összeesküvés-elméletekben gondolkodni nem egészséges világnézet – fejtette ki Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Az ELTE Társadalomtudományi Karán csütörtökön a Jövőképp – Fiatal Magyarországért! Egyesület által rendezett konferencia első felszólalója az összeesküvés-elméletek társadalmi hatásait vizsgálta. Bevezetőjében leszögezte, ezek az elméletek komoly hatást gyakorolnak mindennapjainkra, és elsősorban a radikális jobboldali csoportosulások körében a legnépszerűbbek.

Az utóbbi évek jelentősebb nemzetközi eseményei közül szemezgetve kiemelte: az USA-ban a lakosság négyötöde véli úgy, hogy a Kennedy-merénylet mögött a titkosszolgálat aktív részvétele, valamilyen szervezett összeesküvés áll. Hasonló arányban gondolják azt a tengerentúliak, hogy az ikertornyok elleni támadás tervéről tudott a Bush-kormány. Eközben a britek harmada véli úgy, hogy Diana hercegnő merénylet áldozata lett, nem pedig szimpla autóbalesetben hunyt el, Dominique-Strauss Kahn New York-i szexbotránya mögött pedig immár a franciák többsége is összeesküvést sejt.

Magyarországon készült egy felmérés, mely összeesküvés-elméletekkel bombázta az utca emberét. Az eredmény beszédes: a megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, a nemzetközi pénzügyi intézetek és a nagyhatalmi lépések állnak a hazánkba is bekígyózó gazdasági válság mögött. Globálisan igaz, magyarázta Krekó, hogy az iskolázott, értelmiségi és elsősorban városi réteg az, mely a legfogékonyabb az e fajta elméletekre.

Nagy a kísértés

Ettől függetlenül, miután az összeesküvés-elméletek előítéletekbe ágyazódnak, mindenki számára folyamatos kísértést jelentenek, bázisuk tehát állandóan biztosított. Lényegük, hogy egyfelől a fontosság érzésével ruházzák fel a saját csoportot, ennek mentén pedig mindig a másik csoportot hibáztatják. A nem megszemélyesíthető társadalmi problémák esetén „ismerős” ellenségekkel népesítik be a világot, magyarázta az elemző. Ennek felemás példájaként hozta fel a 2010 októberében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófát, amely váratlan volt ugyan, de hiányzott egy pont a tökéletes összeesküvés-elmélet megalkotásához: a Mal Zrt. látható felelősként állt az esemény mögött.

Az LMP is „mélyen hisz”

A magyar politikai színtérre pillantva érdekes képet tárt hallgatói elé Krekó Péter, a grafikonok ugyanis azt mutatták, a Jobbik és az LMP – a politikai palettán egymástól talán legtávolabbra helyet foglaló pártok – szavazói hisznek leginkább az összeesküvés-elméletekben. Emellett a magyarokra általánosságban is jellemző az önfelmentéssel párosuló teóriák gyártása, ami jórészt a történelmünkben sűrűn megtalálható tragikus eseményeknek köszönhető. Napi szinten ez többek között az intézményekbe – hatóságok, politikai pártok, egyéb közintézmények –, a sajtóba és a televízióba vetett bizalom hiányában csapódik le, emelte ki.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 13:44
  2. 13:38
  3. 13:30
  4. 13:28
  5. 13:22
  6. 13:09
  7. 13:07
  8. 12:52
  9. 12:41
  10. 12:41
  11. 12:36
  12. 12:31
  13. 12:30
  14. 12:22
  15. 12:17
  16. 12:12
  17. 12:05
  18. 11:49
  19. 11:44
  20. 11:43
  21. 11:30
  22. 11:29
  23. 11:20
  24. 11:12
  25. 11:09
  26. 11:06
  27. 11:04
  28. 10:55
  29. 10:54
  30. 10:47
  31. 10:31
  32. 10:27
  33. 10:22
  34. 10:16
  35. 10:13
  36. 10:09
  37. 10:05
  38. 09:46
  39. 09:31
  40. 09:12
  41. 09:11
  42. 09:04
  43. 09:03
  44. 08:49
  45. 08:45
  46. 08:33
  47. 08:28
  48. 08:20
  49. 08:12
  50. 08:10
hirdetés