Ismerős ellenségekkel népesítik be a világot

Gabay Balázs, 2011. december 1., csütörtök 15:30, frissítve: csütörtök 15:30
Igazak-e a mindennapokat behálózó teóriák? Mely hazai pártok hisznek leginkább az összeesküvés-elméletekben? Vizsgálódás Krekó Péter tolmácsolásában.

Állandóan összeesküvés-elméletekben gondolkodni nem egészséges világnézet – fejtette ki Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Az ELTE Társadalomtudományi Karán csütörtökön a Jövőképp – Fiatal Magyarországért! Egyesület által rendezett konferencia első felszólalója az összeesküvés-elméletek társadalmi hatásait vizsgálta. Bevezetőjében leszögezte, ezek az elméletek komoly hatást gyakorolnak mindennapjainkra, és elsősorban a radikális jobboldali csoportosulások körében a legnépszerűbbek.

Az utóbbi évek jelentősebb nemzetközi eseményei közül szemezgetve kiemelte: az USA-ban a lakosság négyötöde véli úgy, hogy a Kennedy-merénylet mögött a titkosszolgálat aktív részvétele, valamilyen szervezett összeesküvés áll. Hasonló arányban gondolják azt a tengerentúliak, hogy az ikertornyok elleni támadás tervéről tudott a Bush-kormány. Eközben a britek harmada véli úgy, hogy Diana hercegnő merénylet áldozata lett, nem pedig szimpla autóbalesetben hunyt el, Dominique-Strauss Kahn New York-i szexbotránya mögött pedig immár a franciák többsége is összeesküvést sejt.

Magyarországon készült egy felmérés, mely összeesküvés-elméletekkel bombázta az utca emberét. Az eredmény beszédes: a megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, a nemzetközi pénzügyi intézetek és a nagyhatalmi lépések állnak a hazánkba is bekígyózó gazdasági válság mögött. Globálisan igaz, magyarázta Krekó, hogy az iskolázott, értelmiségi és elsősorban városi réteg az, mely a legfogékonyabb az e fajta elméletekre.

Nagy a kísértés

Ettől függetlenül, miután az összeesküvés-elméletek előítéletekbe ágyazódnak, mindenki számára folyamatos kísértést jelentenek, bázisuk tehát állandóan biztosított. Lényegük, hogy egyfelől a fontosság érzésével ruházzák fel a saját csoportot, ennek mentén pedig mindig a másik csoportot hibáztatják. A nem megszemélyesíthető társadalmi problémák esetén „ismerős” ellenségekkel népesítik be a világot, magyarázta az elemző. Ennek felemás példájaként hozta fel a 2010 októberében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófát, amely váratlan volt ugyan, de hiányzott egy pont a tökéletes összeesküvés-elmélet megalkotásához: a Mal Zrt. látható felelősként állt az esemény mögött.

Az LMP is „mélyen hisz”

A magyar politikai színtérre pillantva érdekes képet tárt hallgatói elé Krekó Péter, a grafikonok ugyanis azt mutatták, a Jobbik és az LMP – a politikai palettán egymástól talán legtávolabbra helyet foglaló pártok – szavazói hisznek leginkább az összeesküvés-elméletekben. Emellett a magyarokra általánosságban is jellemző az önfelmentéssel párosuló teóriák gyártása, ami jórészt a történelmünkben sűrűn megtalálható tragikus eseményeknek köszönhető. Napi szinten ez többek között az intézményekbe – hatóságok, politikai pártok, egyéb közintézmények –, a sajtóba és a televízióba vetett bizalom hiányában csapódik le, emelte ki.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés