Kultúrgrund

Sorozat

Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter pengeélen

Szathmáry István Pál

2011. december 14., szerda 19:23
A színészi rögtönzés és a szórakoztató szappanopera vonzó szerelemgyermeke a Magyar Televízióban futó Mindenből egy van című műsor. A produkció meghatározó színészegyénisége Rudolf Péter, aki immár – utalva az évek óta futó Beugró kiugró népszerűségére is - jó eséllyel pályázhat a nemzet improvizátora címre. Megérdemelten, tehetjük hozzá. Külön csavar, hogy Rudolf az új szériában mások mellett feleségével, Nagy-Kálózy Eszterrel játszik együtt. A műsor felvételeit a Centrál Színházban rögzítik közönség előtt. Az egyik alkalommal mi is ott jártunk.

Oroszlán Szonja, Rudolf Péter,  Földes Eszter
Földes Eszter, Rudolf Péter, Oroszlán Szonja


Hogy életképes és egyre népszerűbb produkció született, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a közönség soraiban számosan akadnak, akik már életmódszerűen visszajárnak a felvételekre. Ők elsősorban az első sorokat töltik fel, és jó ismerősként üdvözli őket az este „konferansziéja”, vagyis Kormos Anett, akit a szélesebb közönség a kevés magyar női humoristák egyikeként ismerhet. Búss Gábor Olivérrel együtt ők ketten írják a rögtönzések alapját jelentő alaphelyzeteket. A sztori alapvonala a következő: az eredetileg tornatanár Fifti (Rudolf Péter) és Anikó (Nagy-Kálózy Eszter) házassága zátonyra futott, miután a férfi félrelépése kiderül. Ámde sérelmeik ellenére kénytelenek egymást nap mint nap elviselni, hiszen mindketten ugyanabban az üzlethelyiségben próbálják megvalósítani igencsak eltérő álmaikat – Anikó cukrászdát, Fifti konditermet visz. A komikus „rózsák háborúja” frontjain mindketten számíthatnak beosztottjuk támogatására: Anikó hű csatlósát, Danit (Klem Viktor), Fifti pedig a nyersmodorú Nikit (Földes Eszter) igyekszik maga mellé állítani. Rajtuk kívül időnként más mellékszereplők is feltűnnek, megfordult a műsorban már Scherer Pétertől kezdve Oroszlán Szonján át Szatory Dávidig számos ismert és kevésbé ismert színész.

Próba
Próba

Erre a sztoriszálra épülnek az adott epizódok, amelyek egy-egy humoros helyzetkomikum vázlatát adják. Nincsenek könnyű helyzetben a színészek, és látszólag a nézők se: az alapjeleneteket legalább kétszer kell felvenni, hiszen a végső vágás nyersanyagszükségletét ki kell szolgálni. Ám elég egy technikai malőr, vagy éppen a színészek eresztenek le túl látványosan, és máris felreccsen a nézők háta mögül a félelmetes „leállunk” kiáltás – ottjártunkkor szem- és fültanúi lehettünk ennek, akkor éppen Nagy-Kálózy mikrofonja és ruhája között támadt kibékíthetetlen ellentét. Ha sikerült felvenni a kiinduló jelenetet, következik a történet „dúsítása”: itt lép be az improvizáció. Kiindulási pontként a színészek egy-egy instrukciót kapnak borítékban arra vonatkozóan, hogyan viselkedjenek, nagyjából olyanokat, hogy „mindennek örülsz” vagy „mutogatsz a kezeddel minden mondatnál”. Ezt csak az adott színész ismeri, meg persze a nézők, akik oldalt elhelyezett monitorokon olvashatják az utasításokat, ahogy a későbbi felszólításokat is, amikről a színészek fülhallgatón keresztül értesülnek. Az élő felvételnek varázsából sok minden átvihető a tévé képernyőjére is, ám egyvalami biztosan nem: az a fokozódó feszültség, ahogy a produkció pengeélen táncol. Hiszen a végtelenségig nem lehet nyújtani a rögtönzések sorát, a befejezést pedig annak ellenére nehéz siettetni vagy megjósolni, hogy az alaptörténet már készen áll. Elképesztő koncentrációt igényel mindez a szereplőktől, és ki-ki a maga vérmérséklete-habitusa szerint igyekszik úrrá lenni a helyzeteken. Egyvalaki van azonban közöttük, aki láthatóan még akkor is lubickol a szituációban, ha a többiek már egységesen elcsigázottnak tűnnek: Rudolf Péter. Sőt, arra is futja az energiáiból, hogy a technikai leállások meddő perceiben teljes természetességgel lényegüljön át stand-up komikussá, és így szórakoztassa rövidségükben is félelmetesen sűrű és erős szkeccsekkel – hibátlan magánszámokkal a nézőket.

Kérdéseimre válaszolva a műsor producere – akinek tevékeny része volt a Beugró sikerében éppúgy, mint az Üvegtigris című film diadalmenetében – focihasonlattal élt, szerinte Rudolf helyzete Messihez mérhető, vagyis mindenki csak utána következik, játszanak bármilyen jól is. Kapitány beszélt magáról a műfajról is, amely külföldön olyannyira népszerű, hogy például a tengerentúlon egész tudományág épül rá. Éppen ezért sok megoldásról, amit a magyar alkotók a sajátjukénak éreztek, utólag derült ki, hogy máshol már volt rá példa. De a lényeg röviden meghatározható: keretet adni az improvizációnak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy nem minden színész alkalmas erre a feladatra, a műfaj másfajta, különleges képességeket kíván, tehát ha valaki jó színész, az még nem jelenti azt, hogy jól tud improvizálni. Ugyanakkor a kihívásnak egyre nagyobb örömmel felelnek meg a színészek, komoly érdeklődés mutatkozik iránta szakmán belül, pedig szinte mindenki kénytelen azzal szembesülni, hogy a kezdeti lépések általában komoly botladozással járnak ezen az ismeretlen terepen, a rutin ellenére is. És hogy miért esett a választásuk a színházi helyszínre – hiszen egy berendezett stúdióban is könnyebben lehetne rögzíteni a jeleneteket? Éppen azért, hogy ne tűnjön mesterkéltnek az egész – indokolta meg a producer a választást. Ráadásul van egy kellemes mellékhatása is a döntésnek: ugyan nem népnevelő célzattal forog a Mindenből egy van, de a műsor hatására érezhetően megnőtt az érdeklődés a Centrál Színház más előadásai iránt. Hasonló jelenséget lehetett megfigyelni a Beugró kapcsán is – a produkció hatására népszerűséget szerzett Pokorni Lia más színházi előadásaira is többen váltanak jegyet. Kapitány szerint a rögtönzésre épülő, népszerű színészeket és új tehetségeket felvonultató műsoroknak köszönhetően egyre többen ismerik fel, hogy a színház nem csak leszögezett lábú embereket jelent, akik mindenféle cirkalmas mondatokat szavalnak.

Hirdetés

Szemle

Még nem fizetett a Neo tulajdonosa

1

Amióta a Dr. M-Media Kft. megvette a Neo FM-et működtető FM1 Zrt.-t, egy forintot sem törlesztett a cég fennálló hatalmas, csaknem nyolcszázmillió forintos adósságából. Tovább

Két új sorozat augusztus végétől az M1-en

Két amerikai sorozatot, az Egyszer volt, hol nem volt címűt és a Bosszút vetíti augusztus 19-től, illetve augusztus 22-től az M1. A szerdai beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott: a két folytatásos történettel a közszolgálati csatorna a legfiatalabb és az idősebb korosztály felé egyaránt nyit. Tovább

Impresszum
Szerkesztő: Bíró Mátyás
Szerzők: Balogh Roland, Bucsy Levente, Gabay Balázs, Kovács András, Lippai Roland, Pion István, Tompos Ádám