Komolyabb ellenállás nélkül fogadta el március elején az Országgyűlés a fegyvertörvény módosítását. A jogszabály számos ponton megváltozott, s támogatói szerint ezzel a normát sikerült az élethez és a nemzetközi gyakorlathoz igazítani. Emlékezetes, hogy az eredeti, 2004-ben hatályba lépett törvényt az első perctől számtalan kritika érte a vadászok és sportolók részéről. Az érintettek többször kezdeményeztek egyeztetést a szocialista-liberális kormányzattal, de egyes elmondások szerint érdemi tárgyalásra csak a polgári kabinet 2010-es beiktatása után nyílt lehetőség.

A jogszabály új elemei közül érdemes megemlíteni a házilagos lőszerszerelés és újratöltés lehetőségének bevezetését, amelyet azonban egy tanfolyam elvégzéséhez kötnek, s nem űzhető haszonszerzési célzattal. Kiemelendő az is, hogy egyszerűsödik az új fegyver vásárlása, mivel megszűnik az a feleslegesen bürokratikus rendelkezés, hogy ha valakinek már van tartási engedélye, csak a rendőrségtől előzetesen kikért megszerzési engedély birtokában vásárolhat például egy újabb vadászpuskát. A jövőben a vásárlónak mindössze annyi dolga lesz, hogy az új fegyverével bemenjen a hatósághoz, s ott az engedélyébe bevezettesse annak adatait.

Változik a Btk. is

Az új büntető törvénykönyv önálló bűncselekményként nevesíti majd az orvvadászatot – tudta meg a Magyar Nemzet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. A tárca a lap kérdésére közölte, terveik szerint a jogszabály 271. §-ának (1) bekezdése a klasszikus orvvadászatot legfeljebb 2 évvel rendelné büntetni, amennyiben a vad elejtése még nem történt meg, de a magatartás egyértelműen erre irányult. Az a) pont az úgynevezett külső orvvadászatot szankcionálná, vagyis azt, amikor az orvvadászatot nem vadász követi el. A b) pont pedig a belső orvvadászatról szól. Ebbe a körbe azok tartoznak, akik vadászok, de a vadat idegen területen próbálják elejteni. Ha a vad elejtése megtörténik, akkor a büntetési tétel 3 évre emelkedne. A törvény (2) és (3) bekezdése a tényállás minősített eseteit – például a tiltott eszközzel, vagy időszakban folytatott vadászatot – tartalmazná, s rendelné 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni. Bűnszervezetben történő elkövetés esetén a büntetési tételek duplájukra (4, illetve 6. évre) emelkednének.

Megújultak a norma bűncselekmények, illetve szabálysértések elkövetőire vonatkozó szakaszai is, továbbá a módosított törvény kötelező jelleggel mondja ki azt, hogy a fegyvertartási engedély visszavonása esetén a rendőrségnek értesítenie kell a vadászati hatóságot ezen határozatáról.

Jutott az újításokból a törvény végrehajtási rendeletébe is. Ilyen például, hogy a sportlövők számára egyszerűsödött a lövészethez használt fegyverek tartása, eltörölték azok mennyiségére vonatkozó számbeli korlátozást. De az is, hogy a hivatásos vadászok a vadászterületen feladataik ellátása közben lőfegyverüket szállíthatják úgy, hogy az nincs szétszedve és tokban elhelyezve az autójukban. Szintén a tárolásra vonatkozó lényeges módosulás, hogy a hatálybalépés után a lőfegyverek otthoni tárolása nem kizárólag lemezszekrényben, hanem a külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott bármilyen egyéb szekrényben is lehetséges.

Szintén a tárolás egyszerűsödik azzal a rendelkezéssel, amely szerint a fegyver tartására jogosult az otthonán kívül üdülőjében, nyaralójában, vagy egyéb olyan helyen is tárolhatja fegyvereit ottléte alatt, amelyeket rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően felkeres. A szállításban pedig az jelent majd további könnyítést, hogy a gépkocsi lezárt csomagtartójában lehet hagyni a fegyvert például tankoláskor, amikor a tartásra jogosultak ideiglenesen elhagyják az autót. Végezetül érdemes még megemlíteni azt is, hogy a lőfegyvertartási engedélyek a jelenlegi ötéves időtartam helyett az új szabályok szerint visszavonásig hatályosak lesznek.