Számos tévhit tartja magát makacsul a közgondolkodásban. Ezek közé tartozik az is, hogy a globális folyamatokhoz hasonlóan hazánkban is csökken az erdőterület, amiért a fakitermelés és személy szerint az erdészek a felelősek. A városszéli liget fái alatt vagy a vadregényes Pilisben sétálva ráadásul minden annyira természetesnek tűnik, hogy eszünkbe sem jut: nemcsak a véletlen, hanem ezernyi kéz is alakítja környezetünket.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke kérdésünkre elmondta: valójában Magyarország erdei Trianon óta folyamatosan, évente több ezer hektárral nőnek, így mára a fával borított részek az ország termőterületének egynegyedét teszik ki. Zambó Péter hozzátette: ezen az óriási területen állami és magángazdaságok osztoznak, melyek több tízezer embernek adnak munkát.

Az erdőgazdálkodóknak természetvédelmi és közjóléti szempontokat is szem előtt kell tartaniuk
Az erdőgazdálkodóknak természetvédelmi és közjóléti szempontokat is szem előtt kell tartaniuk
Fotó: Kocsis Zoltán


A városnyi erdész és erdészeti alkalmazott nem mind favágó: sokrétű feladataikat jogszabályok határozzák meg. Az OEE elnöke emlékeztetett rá: a második világháború után az ország vezetése mindent a termelésnek rendelt alá, mára viszont az erdőgazdálkodóknak – helyesen – a természetvédelmi és közjóléti szempontokat is szem előtt kell tartaniuk. A szakember rámutatott: a hatályos erdőtörvény legfontosabb alapvetései közé tartozik, hogy ne csökkenjen az ország erdőterülete és ne romoljon az erdők természeti állapota. Ahhoz, hogy a szakigazgatás és a gazdálkodók meg tudjanak felelni ennek az elvárásnak, minden erdőre tíz évre szóló kezelési tervet készítenek – folytatta az elnök.

Az erdőtervet a szakhatóság készíti, de a munkába az érintett gazdálkodói, természetvédelmi, sőt civil szervezeteket is bevonják. A végeredmény egy olyan dokumentum, amelyben rögzítik, hogy az adott területen a következő időszakban mik legyenek a gazdálkodás fő szempontjai. Zambó Péter elmondta azt is, hogy a tervezés és a kezelés alól a védett erdők sem jelentenek kivételt, hiszen időről időre ott is indokolt például erdőnevelési vagy az agresszívan terjedő tájidegen fajok visszaszorítását célzó beavatkozásokat végrehajtani.

Ez elsőre sokakat meglephet, éppen ezért érdemes tisztázni, hogy emberi hatástól mentes, érintetlen vadon elenyészően kevés van Európában. Magyarország viszont ezen a téren sem áll rosszul: erdőállományunk úgynevezett természetességi állapota jónak mondható. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy erdeink 25,8 százaléka természetes és természetszerű, 27,5 százaléka pedig őshonos fajokból álló, de emberi közreműködéssel létrejött származékerdő – összegezte az OEE elnöke.

A szakember szerint tehát nem az erdészektől kell félteni természeti környezetünket. Hosszú távon a legnagyobb kihívást a klímaváltozás, azon belül is az időjárási szélsőségek jelentik. Nehéz megjósolni, hogy képesek lesznek-e erdeink elég gyorsan alkalmazkodni – magyarázta Zambó Péter, aki a jövőt olyan állományok létrehozásában látja, amelyek változatosságuknak köszönhetően képesek lesznek életben maradni az új viszonyok között is. Ennél pontosabb receptet egyelőre az erdészeti egyesület elnöke nem tudott adni, hiszen, mint mondta, a szakértők előtt nem kisebb kihívás áll, mint hogy száz évre előre gondolkodjanak.

Akadnak azonban a jelenben is égető problémák, például a falopás. Országos szinten évente mintegy 300 ezer köbméternyi faanyagot lopnak el. Ez gazdasági szempontból milliárdos károkat jelent a gazdálkodóknak, az élőhelyek elpusztításával okozott természetvédelmi hatás pedig felbecsülhetetlen – összegezte az adatokat Zambó Péter, majd rámutatott a következő, egyre súlyosbodó gondra: a városokhoz közeli erdők után mára az ország nagy részén megszaporodtak az illegális, sokszor ipari méreteket öltő szemétlerakatok. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csak Budapest környékén több tízmillió forintot költ az erdőgazdálkodó a lakosság szemetének elszállítására. Emellett a nagyobb városokban speciális probléma a hajléktalanok megtelepedése, akik utolsó menedékként az őket körülvevő erdőt élik fel. Az örvendetesen növekvő turisztikai igények is komoly kihívás elé állítják az erdész és természetvédő szakembereket. A magyar erdők évente több tíz millió látogatóját úgy kell fogadni és irányítani, hogy jelenlétükkel akaratlanul se tegyék tönkre unokáik örökségét.

Mindezen kihívások megoldásához a gazdálkodóknak szövetségesekre van szükségük. Az OEE elnöke elmondta: az erdészek éppen ezért napi kapcsolatban állnak a természetvédelmi és a vadászati szervezetekkel, a különböző hatóságokkal. De legalább ilyen fontos a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd, a közös munka annak érdekében, hogy minél többekhez jusson el az üzenet: erdeink megóvása minden kiránduló személyes feladata is.