100 éves az Egri Bikavér

TT
Forrás: MTI
2012. szeptember 18., kedd 13:20
Színpompás felvonulás, vásári forgatag és kulturális programok szerepelnek az idei Egri Szüreti Napok programján pénteken és szombaton. A rendezvénynek különös aktualitást ad, hogy éppen száz éve, 1912-ben írta le először az Egri Bikavér készítési eljárását Grőber Jenő helyi borász.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!

Tarsoly József egri hegybíró az MTI-nek elmondta: ugyan a legenda szerint a bikavér elnevezés az 1552-es sikeres egri várvédelemhez kötődik, mert a támadó törökök azt gondolták, hogy az egri vitézek bátorságát a bika vérének fogyasztása acélozza meg, ám az igazság más. A középkorban ugyanis csak fehérbort termeltek Egerben, a vörös fajtákat pedig később a rácok honosították meg a városban, vagyis a várvédő vitézek nem ihattak mélybordó vörösbort. Sőt, a vörösbor később is inkább piros vagy világosbordó volt, és csak a modern borászati eljárások nyomán alakultak ki a ma ismert árnyalatok.

Fahordós érlelés

Nem utolsósorban Grőber Jenőnek (1869–1941) köszönhetően, aki úttörő eljárásokat honosított meg a borvidéken. A nevéhez fűződik a fajborok elkülönített érlelése, az, hogy a különböző szőlőfajták szüretelése más-más időpontban történik, valamint ő tette jellemzővé a fahordós érlelést is. Addig ugyanis többségében olcsóbb kádakban és üvegballonokban tárolták a bort.

Fotó: eger.hu


A bikavérkészítéskor meghatározta az analitikai paramétereket, a borászati technológiát és a borkészítéshez felhasználható szőlőfajtákat. Általánossá tette az üvegpalack és a parafa dugó használatát is.

Bikavér kódex és sorszámozás

Útmutatása szerint a Bikavér készítéséhez használható borokat csak külön szabad tárolni, és csupán legkevesebb egyesztendős elkülönített érlelést követően történhet meg a házasításuk, vagyis a Bikavér létrehozása. Mindennek pedig egyenes következménye volt a Bikavér készítésének modern módját meghatározó Bikavér kódex 1997-es elfogadása – magyarázta a hegybíró.

Arról is beszámolt: szintén különleges aktualitást ad az idei szüreti napoknak, hogy augusztus 1-jén lépett életbe az uniós szabályzatnak megfelelő, a klasszikus, a superior és a grand superior borokat meghatározó termékleírás. Eszerint a klasszikus kategóriában egy hektár szőlőből maximum 100, a superior esetében 60, a grand superior esetében pedig 35 hektoliter bor készíthető. Hasonló felosztás Eger mellett még a Villányi és a Tokaji borvidékeken lépett életbe.

Eger esetében viszont különlegesség, hogy bevezették a sorszámozott borvidéki ellenőrzőjegyet, vagyis minden egyes palack bort nyomon tudnak követni – mondta Tarsoly József.

Borlovagok és dzsesszmuzsikusok

Az idei szüreti napok is a hagyományos felvonulással veszi kezdetét, amelyben részt vesznek a város és a hegyközség elöljárói, a helyi hagyományőrző együttesek, csőszök, vödrös asszonyok, puttonyos férfiak, az Egri Borbarát Hölgyek, az Európai Borlovagrend Bikavér Legátusa és Egri Fertálymesteri Testület. A díszes menet a bazilikától a borospincéiről híres Szépasszony-völgybe vonul, ez utóbbi ad otthont a kulturális programoknak.

A vonulók sorában az érdeklődők találkozhatnak az Egri csillagok legendás alakjait, Dobó Istvánt, Bornemissza Gergelyt, Vicuskát, Sárközit és Jumurdzsákot megformáló szereplőkkel is. A fesztivál második napján vetélkedők, népi játékok és családi programok várják a Szépasszonyvölgy látogatóit. A szüret fő műsorszáma szombaton a Hot Jazz Band koncertje lesz, de fellép még a Buszkasi, az Agria Voces, az Extázis, a Rejtező zenekar, a Bábika kézműves játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház is szórakoztatja majd a publikumot.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés