Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli döntései nyomán François Hollande francia köztársasági elnök úgy határozott: beterjeszti országa parlamentje elé jóváhagyásra a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozó uniós szerződést, az úgynevezett fiskális paktumot.

Az új francia kormányzat álláspontja eddig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni, amíg nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő elemek.

Hollande azt követően határozott a ratifikáció mellett, hogy az uniós csúcsértekezleten jóváhagytak egy sor intézkedést, amely összesen 120 milliárd eurónyi többletforrást jelent növekedésösztönzésre az EU-ban. Bővebben>>>

A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild internetes kiadásában „Olaszország és Spanyolország az EU-csúcson is győz – Merkel behódol” címmel, a legnagyobb olvasottságú hírportál, a Spiegel Online pedig „Az éjszaka, amikor Merkel veszített” címmel számolt be a csúcsról. A Die Welt című konzervatív napilap internetes kiadásában „Merkel veresége egy történelmi éjszakán” címmel közölt kommentárt, a liberális Tagesspiegel pedig „Merkel meghajol az olasz és a spanyol nyomás alatt” címmel közölt összefoglalót a honlapján.

A Bild beszámolója szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti válságállamok a jövőben könnyebben juthatnak támogatáshoz az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) révén, a bajba jutott bankok pedig állami közreműködés nélkül, közvetlenül kaphatnak forrást az ESM-től. Mindez „fordulópontot jelent a válságkezelés politikájában. Angela Merkel feladta szilárd álláspontját” – írta a Bild.

A Spiegel Online szerint a megállapodás lényege, hogy az euróövezeti államoknak csak az Európai Bizottság (EB) országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott iránymutatásokat kell követni ahhoz, hogy támogatáshoz juthassanak az ESM-től, és nem kell további megszorításokkal járó költségvetési kiigazító programot indítani, mint a görög, az ír és a portugál esetben. Ugyanakkor a támogatási kérelmeket továbbra is a trojka – az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa – bírálja el. A másik lényeges elem az, hogy az ESM a jövőben közvetlenül is támogathat bankokat, de csak azt követően, hogy az EKB szervezetén belül kialakítják az új bankfelügyeleti hatóságot, amiről a végső döntést az év végéig hozzák meg.

Már nem olyan szigorú

Mindez „Merkel súlyos veresége” – írta a Spiegel Online. A kancellár szerette volna elkerülni, hogy a német törvényhozásban az ESM és a fiskális paktum ratifikációjáról szóló pénteki szavazás előtt további engedményekre kényszerüljön a dél-európai országokkal szemben, és tanácsadói a csúcstalálkozó előtt még kizárták azt a lehetőséget, hogy fellazítják az ESM-re vonatkozó szabályokat. Az értekezlet végén azonban „már nem annyira szigorú” az a szigorú feltételrendszer, amelyhez a német kormány ragaszkodott az ESM-mel kapcsolatban – írta a Spiegel.

A pénteken véget ért brüsszeli EU-csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak a tanácskozás után. A miniszterelnök beszélt arról is: a kohéziós politika jelenti az unió szívét. Bővebben>>>

A lap szerint a döntés felvet egy sor kérdést. Mi történik most azokkal az országokkal, amelyek az ideiglenes válságkezelő alaptól (EFSF) kaptak pénzt? Brüsszel szerint a görög, az ír és a portugál program nem változik, ugyanakkor a megállapodás felébresztheti a mohóságot, különösen a görög kormánynak szolgáltathat újabb érvet a megszorításokat előirányzó program újratárgyalásához – olvasható a Spiegel Online-on.

„Fordulópont”

A Die Welt megjegyezte: a kancellár már több mint húsz válságkezelő csúcstalálkozón vett részt, de „a péntekre virradó éjszakát biztosan soha nem felejti el”, hiszen az értekezlet eredményei „valószínűleg fordulópontot jelentenek a válságkezelésben, mert Merkel dél-európai ellenfelei több ízben is odébb tudták tolni a Berlin által kijelölt határokat”.

Az, hogy a bankok közvetlenül kaphatnak tőkeinjekciót az ESM-től, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök „győzelme, mert kormányának nem kell újabb adósságba vernie magát”, és csökkenhetnek állampapírjainak kamatai is. Angela Merkel mostanáig kategorikusan elutasította ezt a megoldást arra hivatkozva, hogy az euróövezetben nincsen olyan hatóság, amely ellenőrizheti a tagállami bankokat. A felügyeleti jogosítványok a nemzeti hatóságoknál vannak, ezért a kormányokon keresztül kell eljuttatni az ESM forrásait a bankokhoz, hogy legyen olyan szereplő, amelyen számon lehet kérni a közösségi támogatás felhasználását. A problémát orvosolhatja a megállapodásnak az a része, amely szerint az EKB feladatköre felügyeleti funkcióval bővül – írta a Die Welt.

Merkel meghajolt a nyomás alatt

Jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben azt a döntést, amelynek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Montenegró és az EU között. Bővebben>>>

A bankokra vonatkozó megállapodásnál „drámaibb” az ESM és az EFSF eszközeinek „rugalmasabb és hatékonyabb” felhasználására vonatkozó megállapodás, mert „a trojka és a német megszorítási diktátum végét” jelentheti. A megállapodás értelmében euróövezeti tagállamok állampapírjaik felvásárlására kérhetik az alapokat, és ehhez csak az EB előírásait kell teljesíteni. Ez Mario Monti olasz kormányfő győzelme, aki „keményen ellenállt” annak, hogy a trojka felügyelete alá helyezze országát – írta a konzervatív lap.

A liberális Tagesspiegel szerint „Merkel meghajolt a spanyol és az olasz nyomás alatt”, hiszen mostanáig határozottan elutasította a válságkezelő eszközrendszer kiterjesztését, most pedig „meg kell magyaráznia a Bundestagban az ESM és a fiskális paktum ratifikációja előtt, hogy miért járult hozzá a bankok közvetlen támogatásához és az állampapír-vásárláshoz”.