A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott folyamatos egyeztetések mellett az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) és a velük együttműködő nemzetközi és hazai bankokkal együtt figyelemmel kísérik a piaci folyamatokat annak érdekében, hogy a megállapodás birtokában a lehető legkedvezőbb feltételek mellett tudjanak kilépni a piacra.

Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a napokban még azt mondta a Reutersnek, hogy Magyarország még azelőtt kibocsáthat devizakötvényt, hogy megállapodna az EU-val és az IMF-fel, amennyiben kedvezően alakulnak a piaci feltételek.

A Magyar Nemzet szombaton arról cikkezett, hogy az IMF azért halogatja a magyar hiteltárgyalások elkezdését, mert arra számít, hogy a következő hónapokban a válság újabb szele éri el Európát, amelynek hatására gyengülhet a magyar kormány tárgyalási pozíciója.

Tesztelte a piacot?

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elképzelhetőnek nevezte, hogy az ÁKK vezérigazgatója csak tesztelte a piacot. Hangsúlyozta, hogy csak az IMF/EU-megállapodás tudja érdemben csökkenteni a finanszírozás felárát, így nincs értelme azt megelőzően a piacra lépni és drágábban devizakötvényt kibocsátani. Suppan Gergely számításai szerint a forintkötvények kamatfelárát legalább 100-150 bázisponttal, a devizakötvényekét pedig minimum 100 bázisponttal csökkentheti a megállapodás.

Mire játszik az IMF? – olvassák el a Magyar Nemzet írását Nánási Tamás tollából.

Nem kétséges, hogy azt megelőzően is sikeres lenne a kötvénykibocsátás, hiszen az utóbbi időben lényegesen nőtt a „befektetői étvágy” a feltörekvők papírjai iránt – mondta, de úgy vélte: ennek túl nagy ára lenne. Példaként említette, hogy Románia és Magyarország CDS-felára között mintegy 240 bázispontos különbség van, amit túlzottan soknak tart, még annak figyelembevételével is, hogy Románia adósbesorolása jelenleg kedvezőbb Magyarországénál. A CDS-felárat érdemben csak az IMF/EU-megállapodás tudná csökkenteni, márpedig egy 100 bázispontos mérséklődés jelentősen olcsóbbá teszi a finanszírozást – mondta.

A távolban van és bizonytalan

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója is kedvező fordulatként értékelte az NGM hétfői álláspontját. Az ÁKK vezérigazgatójának véleménye, miszerint Magyarország még azelőtt kibocsáthat devizakötvényt, hogy megállapodna az IMF/EU-párossal, azt az üzenetet hordozta, hogy ez a megállapodás a távolban van és megszületése bizonytalan – mondta Forián-Szabó Gergely.

A befektetési igazgató szerint egyébként sem sürget az idő, az államháztartás finanszírozása biztosítottnak látszik. A piaci logika szerint evidencia, hogy az IMF/EU-megállapodás birtokában kisebb hozammal és biztonságosabban lehet devizakötvényt kibocsátani – érvelt az elemző.

Nincs semmi jogalapja az IMF-nek arra, hogy elodázza a hazánknak nyújtandó védőhálóról szóló megállapodás megkötésének időpontját – mondta hétfő reggel a Lánchíd Rádiónak Plenter János.


Olcsóbb törlesztést tesz lehetővé


Az már más kérdés, hogy amennyiben megszületik az IMF/EU-megállapodás, akkor az összeget le kell-e hívni és érdemes-e felhasználni a lejáró adósság törlesztésére, vagy a piacról finanszírozza a lejáró adósságot az ÁKK. „Az én véleményem az, hogy az új IMF-hitelből olcsóbban lehet törleszteni” – érvelt Forián-Szabó Gergely.

Az MTI korábban több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy az ÁKK már áprilisban kibocsáthat a piacon dollárban jegyzett devizakötvényt. Az akkor megkérdezett elemzők is úgy vélték, hogy egy ilyen korai akció kockázatos és drága lehet. Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője úgy látta: az IMF/EU-megállapodás előtti dollárkötvény-kibocsátást úgy lehet értelmezni, mint szándékot a megállapodás minden áron való elkerülésére, ami állandósíthatná a jelenlegi magas finanszírozási költségeket.

Mi a helyzet külföldön?

Az MNO korábban rávilágított, hogy a londoni elemzők helyzetérékelésükben azt jósolták, Magyarország az idei második negyedévben várhatóan megállapodásra jut az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy hozzávetőleg 15 milliárd eurós finanszírozási csomagról, és ezután megkezdődhet az eddigi jegybanki kamatemelések visszafordítása.

Ismert, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter március 15-én Washingtonban megkezdte az informális egyeztetést az IMF képviselőivel.

A szocialisták is véleményeztek

Az MSZP szerint milliárdokkal drágítja meg az állam által felvett hiteleket, hogy a kormány vonakodik végrehajtani azokat a jogszabály-módosításokat, amelyeket az Európai Bizottság elvár, s ezzel késlelteti a tárgyalások megkezdését a Nemzetközi Valutaalappal.