Az Európai Unió közép-európai tagországai magyar kezdeményezésre közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire – jelentette be Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcs után. A tervezett elemek közé tartozik, hogy a térség országai férhessenek hozzá az EKB devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok „Közép-Európából történő, anyabankok irányába zajló” tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfabeszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.

A találkozón a 2014 és 2020 közötti időszakra tekintő EU-költségvetési keret (többéves pénzügyi keret, angolul Multiannual Financial Framework, MFF) kialakításáról volt szó. A tanácskozás után az államtitkár magyar újságíróknak elmondta: miután az EU-ban a közelmúltban paradigmaváltás történt, ezúttal immár minden hozzászóló azt hangsúlyozta, hogy a fiskális fegyelem mellett a növekedés előmozdítására is szükség van, amihez beruházások kellenek. Magyarországnak már korábban is ez volt az álláspontja – jegyezte meg, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokban jelentős mértékben találhatók a beruházásokhoz szükséges pénzügyi eszközök.

Győri Enikő adatai szerint az EU kohéziós politikája révén az elmúlt tíz évben 2,4 millió munkahely jött létre. A magyar államtitkár közölte, hogy a 27 uniós tagállam közül 15 támogatja a kohéziós politika megőrzése melletti kiállást, a kör tehát nagyságrendekkel szélesebb, mint a visegrádi országcsoport köre. Kiemelte a követelmények közül annak a szempontnak a fontosságát, hogy a kohéziós alapokból továbbra is az EU legfejletlenebb térségeinek fejlesztését kell finanszírozni. Ezt – jegyezte meg – nem szolgálja az a javaslat, hogy maximálják a kohéziós pénzeket az egyes országok gazdasági teljesítményének 2,5 százalékában.

Ami az uniós agrárkifizetéseket illeti, annak az Európai Bizottság által indítványozott mértéke magyar álláspont szerint csupán minimálösszegnek tekinthető – közölte az államtitkár. Győri Enikő elmondta azt is, hogy a tagországok képviselői az MFF előkészítése során a kiadási oldal kérdéseinek megvitatása mellett most első ízben foglalkoztak a bevételi oldal kérdéseivel is. Magyar álláspont szerint a tisztességes rendezőelv a GNI-alapú, vagyis a bruttó nemzeti jövedelemhez igazodó hozzájárulás lenne.