A belga Herman Van Rompuy marad az uniós tagországok csúcsvezetőit összefogó testület, az Európai Tanács elnöke az elkövetkező két és fél évre – közölték csütörtök este Brüsszelben, nem sokkal az állam-, illetve kormányfők tanácskozásának megkezdése után. Van Rompuy twitterbejegyzésében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ismét őt kérték fel a tisztség betöltésére. A 64 éves, kereszténydemokrata pártállású volt belga miniszterelnököt 2009 decemberben választották meg az Európai Tanács első elnökévé. Ezt a posztot az EU új alapszerződése, az ugyanakkor hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre.

Derűlátás

Az ülés előtt nyilatkozva vezető uniós illetékesek óvatosan derűlátónak mutatkoztak: arra helyezték a hangsúlyt, hogy a nemzetközi gazdasági válság elleni fellépés fordulathoz érkezett, és már mutatkoznak a gazdasági stabilizáció jelei. A kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy például a szociális partnerekkel csúcsszinten folytatott konzultációt követő sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a válságkezelés során eddig hozott uniós és nemzeti intézkedések kezdik meghozni gyümölcseiket, és ez tükröződik a nemzetközi pénzügyi piacok alakulásában is.

Angela Merkel német kancellár elsősorban a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozóan pénteken – 25 tagország által – aláírandó szerződést méltatta, amely szerinte megnyitja az utat az előtt, hogy az EU tényleges politikai unióvá váljék. Úgy vélte, az uniós vezetők eltökéltek abban, hogy jobb politikai ellenőrzést biztosítsanak, hatékonyabb cselekvést tegyenek lehetővé, fokozzák a koordinációt és előrelépjenek a versenyképesség javításának terén.



Petr Necas cseh kormányfő megerősítette, hogy (Nagy-Britannia mellett egyetlenként) országa nem írja alá az eredendően euróövezeti országok által kötendő, de bármelyik más tagállam előtt is nyitva álló szerződést. Mint mondta, ennek az oka, hogy a dokumentum inkább az államháztartási hiányra összpontosít, nem pedig az adósságra, ráadásul külön euróövezeti csúcsértekezletek rendszeres tartását helyezi kilátásba. David Cameron brit miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az uniót jelenleg „növekedési válság” is sújtja, sürgető tehát, hogy előrelépjenek ennek kezelésében.

A pénteken befejeződő találkozón várhatóan döntenek arról, hogy Szerbia hivatalos EU-tagjelöltnek nyilvánítható.

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélekedett csütörtökön Brüsszelben, hogy hamarosan megoldódik a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek kérdése. Beszámoltunk arról is, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportját (Eurócsoport) elnöklő Jean-Claude Juncker szerint Görögország teljesítette minden feltételét annak, hogy hozzájuthasson az újabb nemzetközi pénzügyi támogatási csomaghoz. Eközben brüsszeli források egybehangzó közlése szerint Románia úgy döntött, hogy nem akadályozza tovább Szerbia európai uniós tagjelölti státusának megadását.

Fordulópontra ért az Európai Unió a nemzetközi válság elleni fellépésben” – ez volt az egyik fő következtetése annak a háromoldalú érdekegyeztetési csúcstalálkozónak, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtök este kezdődő értekezlete előtt tartottak Brüsszelben az uniós intézmények .