Töröcskei rámutatott, Csehország, Lengyelország és Románia sikeres külföldi kötvénykibocsátása arra utal, hogy kedvezőek a feltételek. „Idővel, más kibocsátókhoz hasonlóan, ésszerű lenne nekünk is előbb vagy utóbb megjelenni a külföldi kötvénypiacon” – mondta az ÁKK vezérigazgatója, hozzátéve, hogy folyamatosan vizsgálják a lehetőségeket, kapcsolatban vannak a kereskedőkkel és a befektetőkkel.

„Biztosnak látszik, hogy megérett a helyzet egy új kibocsátásra” – fogalmazott Töröcskei, aki szerint ha lesz kibocsátás, az valószínűleg dollárjegyzésű lesz. Az ÁKK vezetője szerint dollárkötvény mellett Magyarország más alternatív finanszírozási forrásokat is fontolgat, például rubelben  és japán jenben jegyzett kötvények kibocsátását, de eurókötvények piacra dobása is felmerül lehetőségként. Az IMF-megállapodásra vonatkozóan Töröcskei István leszögezte: „mindenki érdeke lenne”, hogy még június vége előtt megszülessen az ügylet.

Londoni felzárkózó térségi elemzők csütörtöki helyzetértékelésükben azt jósolták, hogy Magyarország a második negyedévben várhatóan megállapodásra jut egy hozzávetőleg 15 milliárd eurós finanszírozási csomagról, és ezután megkezdődhet az eddigi jegybanki kamatemelések visszafordítása. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szerdán arról beszélt, hogy ha hazánk júniusig végrehajtja az Európai Unió által kért kiigazító lépéseket, akkor az IMF-megállapodás feltételei „szinte automatikusan” rendeződnek, vagyis Washingtonba az Európai Unión keresztül vezet az út. Navracsics Tibor pedig az Európa Tanács főtitkárával folytatott tárgyalása után arról beszélt a HírTV stúdiójában, hogy inkább a jegybanktörvény és a túlzottdeficit-eljárás áll az IMF-fel folytatott tárgyalások útjában, mint az igazságszolgáltatási vagy az egyházügyi jogszabályok.