A diplomata az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén országa soros EU-elnökségéről azt mondta, ugyan Dánia nem használja a közös európai fizetőeszközt, de éppúgy érintik az euróövezet nehézségei, mint a többi uniós tagállamot. Az Európai Unió 27 tagállamból áll, nem két részre osztott csoport, hanem „egy család” – hangoztatta. A nagykövet az uniós tagállamok minél szorosabb együttműködését sürgette, mivel – mint fogalmazott – csak így felelhet meg az EU a kihívásoknak. Dánia 2012 első félévében tölti be az EU soros elnöki posztját, és ezen időszak alatt felelősebbé, dinamikusabbá, környezetbarátabbá és biztonságosabbá akarják tenni az uniót – mutatott rá Mads Sandau-Jensen.

Kifejtette: Európának gazdasági szempontból is felelősebbé kell válnia, ezért az elnökség szorgalmazza a decemberi csúcson elfogadott döntések és a gazdasági kormányzást segítő hatos jogszabálycsomag végrehajtását. Lipők Sándor (Fidesz) kérdésére azt mondta, Dánia fontos feladatának tekinti, hogy segítse az előrelépést a következő többéves (2014–2020) költségvetési keretről folytatott vitákban is, de ezek a tárgyalások valószínűleg nem zárulnak le a félév végéig.

Hörcsik Richárdnak (Fidesz), a bizottság elnökének a felvetésére elmondta, eltérő vélemények alakultak ki a költségvetésről a tagállamok között, ezért alighanem nehéz lesz közös álláspontra jutniuk. Balczó Zoltán (Jobbik) érdeklődésére megemlítette, Dániában is vita alakult ki arról, hogy kiírjanak-e népszavazást a csatlakozásról a fiskális paktumhoz, de Dánia biztosan aláírja a szerződést.

Az EU külső és belső biztonságának megerősítése is elengedhetetlen

Mads Sandau-Jensen úgy fogalmazott, a dinamikusabb Európa az elnökségi program szerint hosszú távú gazdasági növekedést és munkahelyteremtést jelentene. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egységes piac fejlesztése is lényeges cél, ennek előnyeit minél jobban ki kellene aknázni. Az elnökség a környezetvédelem hangsúlyozását is fontosnak tartja, erre a jelenlegi magas életszínvonal megőrzése miatt is szükség van – közölte. Kiemelte: az EU külső és belső biztonságának megerősítése is elengedhetetlen, ez akkor is bebizonyosodott, amikor tavaly az „arab tavasz” idején nagy nyomás nehezedett a schengeni rendszerre. Jól működő közös menekültügyi rendszerre és erősebb schengeni együttműködésre van szükség – mondta.

Vejkey Imre (KDNP) érdeklődésére a diplomata kijelentette: felelős bővítéspolitikát kell folytatni. Dánia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy van-e esély az előrelépésre a Törökországgal folytatott tárgyalásokon, de jelenleg a helyzet nem túl kedvező – fűzte hozzá. Gyopáros Alpár (Fidesz) kérdésére úgy válaszolt, az Európai Bizottság decemberben javaslatot tett egy uniós katasztrófavédelmi mechanizmus kidolgozására, a dán elnökség pedig igyekszik haladást elérni az erről szóló egyeztetéseken. 2012 első félévében a lengyel–dán–ciprusi elnökségi trió tagjaként Dánia tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját. A skandináv ország, amely 1973-ban csatlakozott az unióhoz, eddig hat alkalommal látta el az elnöki teendőket, utoljára 2002-ben.