A szerb államfő első külföldi útja az unió székhelyére vezetett, és az EU-intézmények illetékesei ezt jelzésnek értékelték arra, hogy Nikolić prioritásként kezeli az unióhoz való közeledést és az ahhoz kapcsolódó reformokat.

A korábban ultranacionalista kijelentéseiről is ismert Nikolić úgy nyilatkozott, hogy Szerbia számára nincs jobb jövő az uniós taggá válásnál. Leszögezte: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megszülessen a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ígéretet tett a szükséges reformok végrehajtására is.

Az utóbbi időben a szerb elnök érezhetően változtatott retorikáján, és többször országa európai integrációjának szükségességéről beszélt.

Találkozójukat követően Van Rompuy erre utalva jelezte: azt is várja Szerbiától, hogy „szavakban és tettekben” is hozzájárul a régió további megbékéléséhez és stabilizálódásához. Barroso is kiemelte, hogy Nikolić személyes elkötelezettsége fontos elem a szomszédos országokhoz fűződő viszonyban.

Koszovóval jó kapcsolatba kell kerülni

Van Rompuy megerősítette azt is, hogy a Koszovóval fenntartott viszony további javítása kulcskövetelmény a következő integrációs lépéshez. Hasonlóan nyilatkozott a bizottság elnöke is. Uniós források előzőleg már jelezték, hogy az EU-illetékeseknek ez lesz az egyik fő mondanivalójuk a csütörtöki megbeszéléseken.

Az EU 27 tagországa közül 22 már elismerte Koszovót, öt azonban elzárkózik ettől. Az unióban már készül egy „megvalósíthatósági tanulmány” egy esetleges EU–koszovói társulási egyezmény ügyében, és napirenden van a vízumliberalizációs folyamat is.

Barroso a sajtó előtt hangoztatta, hogy a brüsszeli bizottság kész szorosan együtt dolgozni a szerb vezetéssel olyan kérdésekben, mint a kisebbségek védelme, az igazságügyi vagy a gazdasági reform, a korrupcióellenes fellépés, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a sajtószabadság biztosítása.

A bizottság elnöke kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a szerb pártok működjenek együtt az ország uniós integrációjának szempontjából. Mindkét uniós politikus utalt arra is, hogy az EU Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere és vezető befektető is az országban.

Az MNO beszámolt róla, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltételeként az Európai Unió azt várja Belgrádtól, hogy javítsa viszonyát Koszovóval. Bővebben>>>

Vízum nélkül Koszovóba?

Az Európai Bizottság javaslattervet is készített a vízummentes utazáshoz szükséges reformlépésekről Koszovó számára, a dokumentumot Cecilia Malmström belügyi biztos csütörtökön Brüsszelben adta át Vlora Çitaku európai integrációs miniszternek.

Mint az uniós illetékes elmondta, a listán mindazon lépések szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Koszovóban a vízummentességhez megfelelő, biztonságos környezetet biztosítsanak. A brüsszeli bizottság tájékoztatása szerint elsősorban olyan reformokról van szó, mint a szabad mozgás biztosítása, a társadalmi befogadás, az adatbiztonság garantálása, a határok, a bevándorlás megfelelő kezelése, s kitér a terv a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépésre, valamint az alapjogok garantálására is.

Malmström hangoztatta, hogy nehéz reformokról van szó, de a brüsszeli bizottság kész tovább segíteni a koszovói vezetést e téren.

Az Európai Unión kívüli, nyugat-balkáni országok közül Szerbia, Montenegró, az egykoron szintén Jugoszláviához tartozó Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Albánia lakói már vízum nélkül utazhatnak az unióba.