„Nagy-Britannia egyebek mellett azért nem csatlakozik az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez, mert az abban foglalt előírások jelentős része más országokra vonatkozik" - mondta pénteken David Cameron brit kormányfő, megerősítve, hogy a brit kormány továbbra sem tervezi az euró meghonosítását. Cameron a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: véleménye szerint ha Nagy-Britannia csatlakozott volna ehhez az egyezményhez, az „még több bürokráciát, még több jogi bonyodalmat jelentett volna, valamint egy sor új szabályozást, amelyek zöme más európai országoknak szól”. Megfelelő biztosítékok nélkül mindez nem szolgálta volna Nagy-Britannia érdekeit, ezért a csatlakozás elvetése volt a helyes döntés – mondta a konzervatív párti brit miniszterelnök.

A politikus ezzel azt is megerősítette, hogy Nagy-Britannia kivételével – az esetenként szükséges parlamenti konzultációt követően – valamennyi EU-tagállam kész részt venni a gazdasági integráció mélyítését és az adósságválság tartós rendezését célzó új szerződés előkészítésében. „Egy kivételével az eurózónán kívüli valamennyi ország azt fontolgatja, hogy részt vesz” a megállapodásban – szögezte le Van Rompuy. Ez derül ki abból a közös közleményből is, amelyet – reggeli közös nyilatkozatukat felülvizsgálva – az euróövezeti országok állam- és kormányfői adtak ki péntek délután.

„Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek ebben a folyamatban, miután konzultáltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges” – fogalmaztak a közlemény új változatában. Az előzőben még csak hat, egyértelműen bekapcsolódó országról tettek említést, nem sorolva fel köztük Nagy-Britannia mellett Csehországot, Svédországot és Magyarországot. A változtatás világosan jelzi a pénzügyi érdekeinek védelmében új garanciák mellett kardoskodó Nagy-Britannia elszigeteltségét az unión belül. David Cameron brit miniszterelnök mindazonáltal az ülés után úgy nyilatkozott, London unión belüli befolyása nem változik. Ismét kiállt amellett is, hogy országának érdeke az uniós tagság.

Herman Van Rompuy – José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökhöz és a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Donald Tusk lengyel miniszterelnökhöz hasonlóan – ismét méltatta az új szerződés révén tervezett intézkedéseket, a pénzügyi fegyelem szigorítását, és jelezte azt is, hogy reményei szerint a dokumentumot márciusban alá is írhatják. A bizottsági elnök ismét hangoztatta, hogy így gyorsabb lehet a változtatások jóváhagyási folyamata, mint ha magát az uniós alapszerződést módosítják lényegesen.

Angela Merkel német kancellár szintén úgy nyilatkozott, hogy március elejére a szerződés szövege elkészülhet. Szerinte a dokumentum új alapokra helyezheti a közös uniós pénzbe vetett bizalmat. Korábbi nyilatkozatában Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke azt hangoztatta, hogy a megállapodás az unió egységét és erejét is mutatja. Van Rompuy a záró sajtótájékoztatón köszönetet mondott a jelenlegi lengyel és az előző féléves magyar elnökségnek azokért az eredményekért, amelyeket a horvát csatlakozás előmozdításában és az uniós gazdasági együttműködés fokozásában értek el a nehéz körülmények ellenére.

 

Kétnapos találkozójuk után az Irán-témában született állásfoglalásban az uniós vezetők „komoly és súlyosbodó” aggodalmaiknak adtak hangot Irán atomprogramjának békés jellegét illetően, valamint nemzetközi kötelezettségeinek betartására vonatkozóan. Utaltak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legfrissebb jelentésére is, amely megállapításokat tartalmaz arra nézve, hogy a program nem kizárólag békés jellegű. Ezekre hivatkozva az állam- és kormányfők felszólították a külügyminiszteri EU-tanácsot, hogy folytassa az Irán elleni uniós „korlátozó intézkedések hatókörének kibővítésére” irányuló munkát, továbbá – prioritásként kezelve – vizsgáljanak meg további lépéseket Teherán ellen. Azt is sürgették, hogy ezeket még következő (a tervek szerint január végi) találkozójuk előtt fogadják el. Nem tettek ugyanakkor utalást arra, hogy az EU-ban egy esetleges olajvásárlási tilalomról is folyik a gondolkodás. Korábbi jelzések szerint ebben nem egységes az EU, mert egyes tagországai túlságosan függnek az iráni olajtól. Az Európai Tanács megerősítette elkötelezettségét amellett is, hogy az atomprogram problémájára lehetőség szerint tárgyalásos megoldást találjanak. Elítélték a brüsszeli csúcs résztvevői az iráni brit külügyi létesítmények elleni támadásokat is.