Újságírók, civil szervezetek és állampolgárok jelenleg egy 2001-ben született szabályzat alapján nyerhetnek betekintést az EU belső dokumentumaiba. A hírportál emlékeztet, hogy ezekhez eleve nehéz hozzáférni, mivel nincsenek nyilvántartva, az intézményekkel ráadásul hosszú jogi csatározást kell vívni a dokumentumok kiadásáról, azok ugyanis nemzetbiztonsági okokra hivatkozva elutasítják.

A dán elnökség pénteken egyeztet a tagállamokkal a szabályozás új formájáról. A ClientEarth londoni központú civil szervezet március végén kiszivárogtatta az Európai Tanács egyik belső feljegyzését, miszerint a tagállamok ennél is szigorúbb szabályozást helyeznének kilátásba. Bizonyos tagállamok új meghatározást szeretnének az EU-dokumentum fogalmát illetően azzal a céllal, hogy egyes tartalmakat – mint például a hivatalos elektronikus leveleket – ne lehessen közzétenni.

Az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a tagállamok többsége ezenfelül kizárná a legfőbb tisztségviselőkkel és bírákkal összefüggő dokumentumok kiadását, s különleges védelemmel ruházná fel többek között a versenyjogi ügyeket, az uniós bírósági és jogsértési eljárásokat eljárást érintő iratokat. Egy dán diplomata az EUobservernek nyilatkozva elmondta: a dán elnökség javasolni fogja, hogy azokat az e-leveleket zárják el a nyilvánosság elől, amelyek az uniós tisztségviselők nyilvánosan ki nem fejtett magánvéleményét tartalmazzák.

A szóban forgó dokumentumok titkossága körüli vita akkor került napirendre, amikor az uniós intézmények jelentős hatáskört kapnak a nemzeti költségvetések felügyelete kapcsán. Anaïs Berthier, a ClientEarth jogásza szerint a tervezett szigorítás ellentétes a 2009. december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződéssel, amely az európai emberek még szorosabb unióját irányozza elő, ahol a döntéshozatal a lehető legnyitottabb formában zajlik.