„Történelmi tévedést” követtek el a szocialisták?

BL, 2012. február 22., szerda 12:26, frissítve: szerda 12:26
Véget ért Görögország megmentését illetően a francia pártok közötti politikai konszenzus: az ellenzéki szocialisták szerdán hajnalban tartózkodtak annak a két törvényjavaslatnak a szavazásakor, amelyekkel a nemzetgyűlés ratifikálta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven ismert állandó válságkezelési rendszert.

„Azért tartózkodunk, hogy Európa ne a hanyatlás és a megszorítások útját válassza” – indokolta Jean-Marc Ayrault szocialista frakcióvezető az ellenzék döntését a szavazás előtt, a kormánypárti képviselők füttykoncertjének közepette. Francois Fillon miniszterelnök pedig „történelmi tévedésnek” minősítette a szocialisták tartózkodását. Húsz ellenzéki képviselő egyébként továbbment a Szocialista Párt utasításánál, és nemmel szavazott a törvényjavaslatra.

Az ellenzék nem is annyira magát az ESM-t nem támogatja, hanem elsősorban az uniós pénzügyi paktumot illetően vannak fenntartásai. A szocialisták úgy tekintik, hogy a két válságkezelő megoldás szorosan összefügg, de jelenlegi állapotában nem eléggé elkötelezett a gazdasági növekedés irányában.

Ez az álláspontja az áprilisban esedékes francia elnökválasztás esélyesének számító baloldali jelöltnek is. Francois Hollande már korábban jelezte: amennyiben államfőnek választják a franciák, újra kívánja tárgyalni a pénzügyi paktumot annak érdekében, hogy egy, a növekedésről szóló rész is bekerüljön a szerződés szövegébe.
Az ESM elfogadását ugyanakkor nem fenyegeti veszély, miután azt a kormánypárti többségű nemzetgyűlés már elfogadta, s az utolsó szót is az alsóház mondja ki a törvényről, még akkor is, ha a baloldali többségű szenátus ellene szavaz majd.

Az Európai Unió az ideiglenes euróövezeti mentőalapot (EFSF) felváltó euróövezeti stabilitási mechanizmussal (ESM) szeretné megoldani az uniós adósságválságot. Franciaország az első ország, amely megkezdte a július 1-jén életbe lépő ESM ratifikálási folyamatát.

Az 500 milliárd eurós válságalap egyfajta tűzfalként fog szolgálni júliustól az eurózóna tagjainak államadósság-válságával szemben. Az alap fog a piacról hitelt felvenni, majd a bajba jutott országok segítségére sietni. Az alap saját alaptőkéjét az európai országok biztosítják, a kezdetekben 80 milliárd eurós összegben. Ehhez Franciaország 2017-ig 16,3 milliárd euróval járul hozzá, még az idén 6,5 milliárd euróval, ez utóbbi összegről szavazott a nemzetgyűlés.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása