WSJ: Az EU-tagság ára

TK, 2012. április 30., hétfő 11:26, frissítve: kedd 09:33
A közép- és kelet-európai térség vezetőinek nem kellene figyelmen kívül hagyniuk az EU-tagság növekvő árát – írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadásának hétfői számában megjelent véleménycikkében Marian L. Tupy, az erőteljesen szabadelvű szemléletű, washingtoni székhelyű Cato Intézet politikai elemzője.

Megállapította, hogy a térség vezetői „Magyarország kötözködő miniszterelnöke kivételével” nem nagyon beszélnek a nemzeti érdekekről az európai projekttel összefüggésben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális vámcsökkentések fényében egyre csökken az Európán belüli szabadkereskedelem jelentősége, miközben – Patrick Messerlin francia közgazdász szerint – a nem-EU országokkal szembeni kereskedelmi protekcionizmus az évi GDP 5-7 százalékába kerül Európának.

A szerző szerint az EU mezőgazdasági támogatási politikája kezdettől fogva költséges és pazarló, továbbá hátrányos a közép- és kelet-európai gazdákra. A különböző területek uniós szabályozása – tette hozzá – az Európai Bizottság számításai szerint is évi 600 milliárd eurós költséget jelent. Példaként erre azt hozta fel, hogy az alacsony jövedelmű Bulgáriának 2020-ig a többi taggal együtt 16 százalékra kell emelnie a költséges megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-felhasználáson belül.

A WSJ cikke szerint ha levonjuk a tagállamok befizetéseit a juttatásokból – utóbbiba beleértve a kohéziós alapokat és a mezőgazdasági támogatást –, akkor a nettó „nyereség” évente, egy főre vetítve 2004 és 2010 között Szlovákia esetében 77 euró, Lengyelországban 102 euró, Magyarországon 115 euró volt.

Az EU – írta a Cato Intézet elemzője – nem olyan sikeres és áldásos, mint ahogy azt a brüsszeli politikai elit állítja. Szerinte a közép- és kelet-európai térség vezetőinek engedniük kellene az idealizmusukból.

Forrás: MTI
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - 1 db

A hozzászólások mutatása