Amikor egy magyar fotós átveszi a Pulitzer-díjat

Pion István

Pion István

2016. november 6., vasárnap 17:26, frissítve: hétfő 08:44

Áprilisban jött a hír, hogy magyar vonatkozása is lesz az idei Pulitzer-díjak átadásának, ráadásul rögtön kétszeresen, hiszen a Reuters csapatának tagjaként Szabó Bernadett és Balogh László is kiérdemelte a díjat, amelyet a menekültválságról készített munkájukért ítéltek oda.

Aztán teltek-múltak a hónapok, és elérkezett az október, amikor is ki kellett menni New Yorkba, hogy a díjak a tulajdonosukhoz kerüljenek. Szabó Bernadett pedig úgy gondolta, ha már útra kel, akkor bejárja a világváros tipikus, kötelezően meglátogatandó helyszíneit és viszi magával a munkaeszközét is, ami ebben az esetben egy telefont jelentett.

Ritka alkalom az ilyen, hiszen nem sűrűn jut ekkora magasságokba magyar név, s így természetesen maga az alkotó is furcsán tudja érezni magát a helyzetben: elég, ha csak a Saul fia sikereire gondolunk, hányszor és hányan kezdtek úgy mondatot az alkotók közül, hogy „álmunkban sem gondoltuk volna...”

Szóval ilyenkor az ember elmegy a világvárosba, hogy meglátogasson egy világhírességet, most éppen egy Pulitzer-díjazottat, vagyis önmagát. Jó látni Szabó Bernadett képeit, aki szelfit készít a felhőkarcolókkal vagy a díjátadó előtti szőnyegre terítve fényképezi le a ruháját, cipőjét, és a minimum ezerszer látott helyszínek új oldalát mutatja meg ennek az ismeretlenül is ismerős városnak. 

A képeket Szabó Bernadett a saját Instagram-oldalán is publikálta, mi pedig egy kis válogatást állítottunk össze belőlük.

 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 
 
Fotó: Szabó Bernadett
 

 Képszerkesztő: Velledits Éva