Fidel Castro és a hatalom anatómiája képeken

Tóth Szabolcs Töhötöm, 2016. november 26., szombat 19:19, frissítve: hétfő 12:03

Gabriel García Márquez, aki élete végéig barátságot ápolt Fidel Castróval, ha élne, lehet, nem helyeselné, hogy a kubai diktátor halála apropóján egyik legnagyobb regényéből idéznek.

A pátriárka alkonya ezzel a mondattal indul:

 „A hét végén a dögkeselyűk ellepték az elnöki palota erkélyeit, csőrükkel letépdesték az ablakokról a dróthálót, és felbolygatták szárnyukkal a bent rekedt időt, hétfőn hajnalban pedig végre egy nagy halottról szálló, rothadó nagysággal terhes, langymeleg szellőre ébredt évszázados kábulatából a város.”

Márquez sokszor elmondta, mennyire fontos a regényben az első mondat. Ez a fenti kétségkívül a legnagyobbak közül való. Ahogy az is kétségtelen: Márquezt egész életművében szenvedélyesen foglalkoztatta a hatalom kérdése, negatív, avagy pozitív értelemben lenyűgözték a valódi hatalommal bíró személyiségek. És magányosságuk is.

Így A pátriárka… indítása, ez a magával sodró mondat nem csak Marcos Pérez Jiménezről szól, a venezuelai diktátorról, akinek 1958-as bukása a regény ihletője volt. Szólhat mindazokról, akiket hosszú évek alatt, talán magukkal is viaskodva, kikezdett a hatalom.

Ilyen értelemben Fidel Castróról is.

Mondják, amikor az író a regényén dolgozott, és barátja Franco nevét említette neki, Márquez így fordult hozzá: „Mi a hatalom? Olyan, mint egy kicsiny labda, amit egyesek a kezükben tartanak, és állandóan simogatnak.”

Mi lesz Kubával Fidel nélkül?

Olvassa el gyorselemzésünket a Fidel Castro utáni Kubáról, a nyomuló Oroszországról és Kínáról, valamint arról, hogy Donald Trump nem biztos, hogy tudja vagy akarja majd folytatni az Obama által megkezdett enyhülési politikát.

 
Fidel Castro portréjával várakozik a többi résztvevőre egy férfi a comandante és a forradalom támogatására szervezett gyűlésen Havannában 2006. augusztus 4-én
Fotó: Sven Creutzmann
 

 

A világnak ezen a féltekén persze mást jelentett Fidel Castro, mint Latin-Amerikában. Itt a szovjet érdekszféra riasztó terebélyesedését jelentette. A gonosz birodalmáét. Itt azt jelentette, ahogy Fidel Castro támogatta a csehszlovákiai bevonulást. A szocialista tábor megbonthatatlan egységét jelentette, majd a vendégmunkásokat, a baráti nyaralásokat is.

Latin-Amerikában, Amerika érdekszférájában, ahol az Egyesült Államok nem csak a hidegháború alatt támogatott vagy buktatott meg vezetőket, diktátorokat, természetesen más fénytörést kapott a Batista-rezsimet megdöntő kubai forradalom.

Nehéz tehát innen, Kelet-Európából pontos ítéletet mondani a 89 éves korában elhunyt Castróról, aki egykor valóban reményt – sokaknak évtizedekig táplált reményt – adott a sokat szenvedett Kubában.

Én nem is tenném meg most, megteszik ezt sokan sokféleképpen ezekben a percekben is. Inkább egy érdekes utazásra hívom az olvasót. Figyeljük ezt az embert. Figyeljük a férfit, aki azon kevesek egyike, akik kaptak valamit – az Istentől vagy az ördögtől, ki tudja –, valami megmagyarázhatatlan erőt, karizmát. Figyeljük, hogyan tornyosul még a leghatalmasabbak fölé is a fényképeken, hogyan dominál mindent és mindenkit. Aztán gondoljunk bele, neki is csak ennyi adatott. És ízlelgessük Márquez regényének egy másik mondatát:

„…talán csak a képzelet puszta koholmánya volt, bohózati zsarnok, aki sohase tudta, melyik a színe s melyik a fonákja az életnek, amit olyan olthatatlan szenvedéllyel szerettünk, amilyet ön még csak elképzelni sem mert, mert rettegett, hogy megtudja, amit mi tudván tudtunk, hogy az élet keserves és mulandó, de nincs helyette más.”  

 
Fidel Castro 1955-ben
Europress/AFP
 
 
Fidel Castro és Ernesto Che Guevara
Europress/AFP
 
 
Fidel Castro és Ernesto Che Guevara beszélget a Sierra Maestra-i erdőben 1957-ben
 
 
Fidel Castro egy koncerten vesz részt a „kubai dzsungelben” 1958-ban. Jobbján Celia Sánchez, a titkárnője
Europress/AFP
 
 
Castro egy folyón gázol át 1958 decemberében Sierra Maestránál, ahol a hadserege volt
 Europress/AFP
 
 
Hajvágás a Sierra Maestra-i erdőben 1958-ban
Europress/AFP
 
 
Castro egy dzsipről integet Cienfuegosba érve, ahol gerilla bajtársai körében ünnepli a kubai diktátor Fulgencio Batista felett aratott győzelmüket 1959 januárjában
Europress/AFP
 
 
Castro baseballt játszik 1959-ben
Europress/AFP
 
 
Castrót fiatalok ünneplik 1959 körül
Europress/AFP
 
 
Castro beszédet tart 1960-ban
Europress/AFP
 
 
Fidel Castro és Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára 1963-ban
Europress/AFP
 
 
Castro Moszkva mellett síel 1964-ben
Europress/AFP
 
 
Cukornádvágás 1970-ben
Fotó: Gilberto Ante / Europress/AFP
 
 
Castro az 1971-es chilei látogatása alatti szünetben könyvet olvas
Europress/AFP
 
 
Jasszer Arafat palesztin vezető és Fidel Castro 1974-es találkozója
Europress/AFP
 
 
Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, majd főtitkára és Fidel Castro 1974-ben
Fotó: Pesov Eduard / Europress/AFP
 
 
Castro 1976-ban
Europress/AFP
 
 
Kubai iskolásokkal 1980-ban
Europress/AFP
 
 
Castro 1989-es, a kubai forradalom 30. évfordulója alkalmából mondott beszédét fehér galambbal a vállán tartotta  
Fotó: Rafael Perez / Europress/AFP
 
 
Az Amerikai Egyesült Államokban élő kubai nők tüntettek Castro és a kubai kommunista rendszer ellen 1994-ben Miamiban
Fotó: Pesov Eduard / Europress/AFP
 
 
Egy kubai férfi nézi Castro beszédét a tévében 1994-ben
Fotó: Adalberto Roque / Europress/AFP
 
 
Fidel Castro a párizsi székhelyű UNESCO-ban 1995-ben
Fotó: Patrick Kovarik / Europress/AFP
 
 
Castro a Dominikai Köztársaság ajándékát tartja a kezében, amelyet háromnapos látogatása alatt ajándékoztak neki 1998-ban. A kardot eredetileg a spanyolok ellen vívott kubai függetlenségi háborúban használták
Fotó: Roberto Schmidt / Europress/AFP
 
 
Castro 1999-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz intézett beszédekor a pozitív drogtesztű kubai atléták ügyében
Fotó: Adalberto Roque / Europress/AFP
 
 
Castro 1999. november 16-án napszemüvegben tart sajtótájékoztatót
Fotó: Christophe Simon / Europress/AFP
 
 
Castro a venezuelai csapat elleni baseballmeccsen beszél 2000. október 28-án
Fotó: Juan Barreto / Europress/AFP
 
 
Castro szavaz a 2002-es kubai választásokon
Fotó: Adalberto Roque / Europress/AFP
 
 
Castro a cordobai repülőtéren 2006. július 20-án
Fotó: Juan Mabromata / Europress/AFP
 
 
A kubai televízió közvetíti, amikor Hugo Chávez venezuelai elnök meglátogatja Fidel Castrót havannai betegágyánál 2006. szeptember 1-jén
Europress/AFP
 
 
Castro saját, Guerrilla Man of Time című memoárja 2012. február 4-i bemutatóján
Europress/AFP
 
 
Castro beszéde a Kubai Kommunista Párt VII. Kongresszusának zárórendezvényén Havannában 2016. április 19-én
Fotó: Ismael Francisco / Europress/AFP
 
 
Kuba „hősei” a falat díszítik
Fotó: Jan Sochor / Europress/AFP
 

 Képszerkesztő: Velledits Éva

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása