Harcot imitálva a harcok szünetében

Pethő Tibor

2016. október 22., szombat 12:01, frissítve: vasárnap 14:59

Darabokban a Sztálin-szobor, romokban a pesti utca, szovjetek ütik az olimpián vízilabdásainkat. A forradalom képeiből válogattunk.

Negyvennyolc és ötvenhat: egy férfi Kossuth-címert, az új felségjelvényt - amit nem pályázati úton készítettek, hanem a magyar nép tervezett – festi föl egy tankra a Nemzeti Múzeum előtt. A forradalom és a feliratok szorosan összetartoztak egyébként is: 1956. október 23-a után a falakat, a hirdetőoszlopokat, a kirakatok üvegeit szinte azonnal ellepték a röplapok. „WC” – írta a népharag a Dózsa György úti Sztálin szobor fejére. A kolosszust apró darabokra szaggatták; a töredékek a szabadságharc becses relikviái lettek, Pécsi Sándor színművész házának kertjében őrizte a zsarnok egyik fémkezét. „Oroszok haza!” – festették fel a Móricz Zsigmond körtér déli, Fehérvári úti kijáratánál macskakövekből és egyéb fa alkalmatosságokból emelt barikádra október végén. Néhány nap múlva a Fehérvári út felől közelítő szovjet tankok éppen innen nyitottak tüzet a körtérre, nyomai ma is láthatók: érdemes egy pillantást vetni a könyvesbolt és a McDonald’s melletti házra. Homlokzatából alig maradt valami, ami maradt, azt meghagyták ugyan, ám a legromosabb falakat új külsővel egészítették ki és belül is átépítették. Ennek köszönhetően a lakások egy részében ma kisebb szintkülönbség van, attól függően, hogy az eredeti, vagy az ötvenhat után emelt szobákban tartózkodunk-e éppen.

A legnagyobb harcok a körút vidékén dúltak, itt működtek a fegyveres ellenállás legfontosabb csoportjai. Az Üllői úton, a Kilián laktanya előtt hatvan éve az idő múlásával növekvő számban üzemképtelen tankok sorakoztak; egyikük beszorult a laktanya kapujába. Azon érkezett ide várbeli parancsnokságáról a forradalom első napjaiban Maléter Pál a koalíciós Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, akit november 3-án este tárgyalás közben raboltak el a szovjetek.

Ma úgy tűnik, hogy a forradalom idején legalább annyian, ha nem többen fényképeztek, mint harcoltak. Mindig újabb felvételek kerülnek elő archívumok mélyéről vagy magánszemélyektől. Meglepetést kelthet például az a fotó, amelyen egymás hegyén-hátán heverő bútorok mögül, egy ablakmélyedés előtt férfiak lövésre emelik fegyverüket. Nyilván beállított kép, éles helyzetben hasonló nem szokott születni. Elég egy pillantást vetni a tekintetekre. Mikor exponálhatott a fényképész? A harcok szünetében, megkérve egy szabadságharcos alakulat tagjait, hogy álljanak modellt ahhoz, amit nem sokkal korábban még élesben, a halál közelében csináltak? Meglehet.

A küzdelem később az utcai harcok elültével, a menekültáradat megindulását követően is folytatódott. Így a melbourne-i olimpián, ahol 1956 végén négy-nullra megvertük a Szovjetunió vízilabda-csapatát. A szovjet center a meccs közben úgy megütötte Zádor Ervint, hogy véres fejjel kellett kimennie a vízből. A magyar forradalommal szimpatizáló közönség ezt látva áttört a kordonon, a befejezés előtt egy perccel le kellett fújni a mérkőzést.

Érdemes végül két képet megtekinteni. A helyszín ugyanaz, a nagykörút és a Rákóczi út sarka. Az egyiken a híres, ma is működő Csemege éjjel-nappali közért előtt várakozik hatalmas sor. A másik a zsarnokság győzelmét jelzi: munkásőrök vonulnak fel alig egy évvel később ugyanitt. A túloldalon jól kivehető a gyógyszertár. 

 
A Sztálin-szobor ledöntése október 23-án este
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Ujjongva ünnepli a tömeg a Felvonulási téren a Sztálin-szobor ledöntését
MTI
 
 
Feldühödött tömeg darabolja a Sztálin-szobrot az Akácfa utca és Rákóczi út sarkán október 29-én
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Nagy Imre miniszterelnök megérkezik a Parlamentbe a forradalom első estéjén. Este kilenckor a Parlament ablakából beszédet intézett a tüntetőkhöz, amelyben reformokat ígért és hazatérésre szólította fel az embereket
Fotó: Hollós Tibor-Petrovits László / MTI
 
 
Tüntetők vonulnak az Erzsébet (Lenin) körút – Király (Majakovszkíj) utca sarkánál
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Ruszkik, haza, barikád Budapesten a XI. kerületben
Fortepan
 
 
Füstölgő szovjet könyvek és füzetek a Lenin körút (64.) és a Szófia utca sarkán lévő Horizont könyvesbolt előtt
Fortepan
 
 
Tildy Zoltán államminiszter, Nagy Imre miniszterelnök és Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter a Parlamentben november 2-án
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
  
 
Felkelők tűzpárbaja szovjet katonákkal. / Menekültek az osztrák határnál. / Osztrák katonák lefegyverzik a menekülő magyar fegyvereseket a határon
 Europress/AFP
  
 
A járókelők körülállják a felbőszült tömeg által felakasztott ÁVH-s tiszt tetemét, Budapesten a Körúton 1956. november 2-án
Fotó: Petrovits László / MTI
 
 
Fegyveres forradalmárok a Corvin köz közelében egy kilőtt tank előtt
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Villamos roncs a József körúton a Rákóczi térnél, háttérben a Kölcsey utca torkolata.
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Sírhalmok a Rákóczi téren
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Szétlőtt ház a Lenin körúton
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Harcképtelenné tett szovjet harckocsi a Ferenc körúton a Kilián György laktanya előtt az ostrom után
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Szabdságharcos katona felfesti a Kossuth címert egy harckocsira
 Fotó: Kurutz Márton / Fortepan
 
 
Szovjet tank roncsai
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Harckocsik zárják le a Margit híd pesti hídfőjét
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Szovjet katonák járőröznek Budapesten a forradalom leverése után december 14-én
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
  
 
Menekültek próbálnak átjutni Ausztriába, miután az orosz csapatok bevonultak Magyarországra
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Amerikába tartó magyar menekültek a müncheni repülőtéren 1956. december 11-én
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Zádor Ervin véres fejjel a melbourne-i olimpián a Szovjetunió elleni elődöntőben egy hónappal forradalom leverése után
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Szovjet tank a Rákóczi úton
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Munkásőrök szemléje 1957. március 30-án a Rákóczi úton. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-én határozatot hozott „A polgári fegyveres karhatalom kialakítására”. Ennek eredményeként 1957. február 19-én megtörtént a Munkásőrség felállítása
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP