Muki
Muki

Végül is az történt, hogy ezt az embert erőszakért csak elítélte a magyar igazságszolgáltatás rendszere. Ki lett mondva, hogy bűnös. Szerencsére nem voltam ott, amikor az események történtek, egy sört se innék meg vele. De a bíróság szerint valami csak volt. Ami több, mint a semmi. Az viszont egyenesen szánalmas, ahogyan Damu hirtelen nagybeteg lett, sőt egyenesen veszélyben volt az élete, ahogy ette az IDEG. Még szerencse, hogy anno az utcán lett rosszul, nem otthon a konyhában a paprikás krumpli mellett, kár lett volna odaégetni a kaját, hamar odakozmál, ha nincs alatta elég lé.

Az igazságszolgáltatás rendszere valami olyasmit közölt amúgy, hogy amit művel Damu, az kamu. És már vitték is, mint hülye gyerekek a festett kölest.

Erre az van, hogy a szaksajtó megint azzal van tele, hogy ez az ember se búcsúzni, se zoknit és szalonnát elcsomagolni nem tudott, és hogy neki milyen rossz. Gusztustalan, ahogy egy minden bizonnyal arrogáns ember sorsáért kell(ene) aggódni; veszélyben van, nem bírja a stresszt, meg szihijátria.

Stohl is túlélte, igaz a két ember művészi teljesítménye össze sem hasonlítható. Stohl pölö elismerte bűnösségét, a Mancsnak adott interjújában azért érződik, hogy picikét átgondolta a dolgokat és visszavett az arcából.

Barátai aggódnak Damuért, mi lesz vele a sitten. Tény, hogy itt a klausztrofóbia csupán csak az egyik nem kívánt mellékhatás lehet majd.

Viszont az áldozatáról egy szó sem esik. Vagy ha igen, nem a megfelelő értelmezésben. Itt lassan ő lesz a bűnbak, a bűnös, a bociszemű Damu meg az áldozat. Szép, mondhatom.

A címben feltett kérdésre a válasz kábé az lehet: biztos volt már jobban is.