BL és EL

EL

Megtört a Vidi, a Genk jobban tájékozódott a Kéktúrán

FFT

2012. szeptember 20., csütörtök 23:03
Megszakadt a Videoton parádés sorozata az Európa Ligában, 565 perc után gólt kapott az EL-ben és elszenvedte idei első vereségét a nemzetközi porondon. A kezdeti biztató percek után a Genk jobb volt, a Vidi fölé nőtt és megérdemelten nyert. Kíváncsian várjuk, Paulo Sousa mit kap ezért a „botlásért” a magyar edzőgarnitúrától…
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!

A tizennegyedik percig kellett várni, hogy a lelkes genki közönség az alaphang után újabb decibelre váltson. A Videoton aprólékos, finomhangolt védekezésével elérte, hogy a belga drukkerek a közepesnél alig veszélyesebb támadásoknál eksztázisban tomboljanak. Helyzet tehát nem volt, labdabirtoklási fölény igen, de ezzel önmagában nem sokra ment a belga csapat, pont a huszonegyedik percig. Ekkor is Stopira hagyta elfutni a Genk jobbszélsőjét, a beadásra jött Jele Vossen, a labda pedig ment a kapuba, 1-0. 565 perc után kapott gólt Paulo Sousa csapata az Európa Ligában.

Támadásban próbált frissíteni a Vidi: az addig is aktív Walter Lee túl sokat vállalt. A jobb szélről gyakran húzódott középre cselezni, de amikor pontosan kellett volna passzolni, azt rendszerint elrontotta. A neve is csak ezért említésre méltó, mert ő volt a legtöbbet játékban. A Genk – ahogy Köteles László is célzott rá – a széleket erőltette. Mario Been pontosan felmérte:  a Vidi középen megöli a Genk játékát, egy esélye van, a szélekről belőtt, beívelt labdák. Egy ilyen esetnél előzte meg játszi könnyedséggel a gólszerző Vossen Caneirát, de az a fejese nem tette próbára Bozsovics reflexeit.

A Videotonnál a középpályán dadogott a labda. Mitrovics önmagához képest kevés labdát szerzett, Oliveira beleszürkült a védekezésbe, a két szélső védő, Brachi és Stopira (utóbbi a bekapott gól után még kevésbé) a kontráktól való félelmében nem merészkedett előre. Maradt Walter Lee, és az egy helyzet, amit láttunk a Viditől az első félidőben.

A második elején Sousa fiai jóval agresszívebben kezdtek. A hátrányban ez érthető is volt, voltak is lehetőségek. Sándor kiszolgálása után Torghelle lőhetett volna. Ahogy kénytelen volt kockáztatni a Vidi, úgy nyílt ki a védelme, ezt használta ki majdnem Vossen Koulibaly beadása után. Határozottan megélénkült az iram. A Genk nem húzódott vissza, a Videotonnak pedig nyilvánvalóan nem volt jó az iksz. Hatalmas hajtás kerekedett a meccsből. A defenzív játékhoz szokott Sousa-csapat régóta nem szokott hozzá, hogy fusson az eredmény után.

A portugál szakember döntése nyomán Oliveira helyett Gyurcsó folytatta, meglepetésre a bal oldalon. Az már annál kellemesebb eset volt, ahogy a fiatal szélső befelé cselezett, lekészítette Sándornak, a csapatkapitány lövését azonban megfogta Van Hout kapus. Gyurcsó új életet lehelt a Videoton támadó játékéba. Egy kóbor kontra után mégis majdnem De Cuelar emelte át Bozsovicsot, és döntötte el a meccset.

Sousa tovább bonyolította a dolgot: lehívta és megtapsoltatta a genki közönséggel Tóth Balázst, helyette bedobta az ifjú Kovács Istvánt., hogy még inkább a támadásokra koncentráljon. Erre jött a Genk majdnem tökéletes válasza: Vossen emelte át majdnem Bozsovicsot, majd ugyanő pörgetett a lécre.

Sousa rákapott a cserékre, a 72. percben Nikolics váltotta Torghellét. És erre már tényleg góllal felelt a Genk. Vossen a gólja és a kapufája után gólpasszt adott, Thomas Buffel lövésével lett 2-0. A Vidit megfektette a második bekapott gól, zárkózni már nem tudott. Várható volt, hogy ha Paulo Sousa csapata kapja az első gólt kegyetlenül nehéz meccs lesz. Így is lett, De Ceulaer ügyes tekerésével 3-0 lett a vége.

A Videoton a szokottnál tompább volt, nem tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a bekapott gól után futott az eredmény után és nem tudott megújulni. Paulo Sousa csapata idén még nem játszott ilyen visszafogottan, mint Genkben. Javítási lehetőség két hét múlva a Sporting ellen.

A mérkőzésről szóló percről percre tudósítás ide kattintva olvasható.

Fotó: Beke Norbert

Címkék