Serie A

Serie A - szavazás

Olaszország legjobb védője, 2011

Bodnár Zalán (FFT)

Armero, Bonucci, Cannavaro, Nesta, Thiago Silva?

Kétnaponta jelentkező sorozatában a FourFourTwo megpróbálja megkeresni az olasz futball 2011-es „legjeit”. A 2. részben a legjobb védő nyomába eredtünk. Véleményünk szerint az első öt sorrendje így néz ki. De a döntés az olvasó kezében van!

 

5. Paolo Cannavaro (Napoli)

A világbajnok, aranylabdás Fabio öccséről senki sem gondolta volna, hogy valamirevaló futballista lesz belőle, de amikor tavaly a Napoli vezetősége úgy döntött, hogy inkább ragaszkodik Paolóhoz, és nem hozza a nyakára a bátyját, az már jelzésértékű volt. Természetesen azt nem állítjuk, hogy Paolo valaha világklasszis védő lesz, de azt igen, hogy 2011-ben elsőrangú teljesítményt nyújtott, és nem csak önmagához képest, abszolút értelemben is. A levegőben szinte soha nem verték meg, de a földön sem ügyetlenkedett. Noha lendületből meg lehetett verni, de jó helyezkedésével és pontos becsúszásaival, valamint lelkesedésével ellensúlyozta hiányosságait. Ráadásul minden olasz középhátvédnél nehezebb dolga volt, mert Walter Mazzari csapata az egyetlen a Serie A-ban, amely folyamatosan három védővel játszik, így Paolóra jóval több munka és nagyobb felelősség hárul.

 

 

4. Alessandro Nesta (Milan)

A probléma nem új keletű: jóval könnyebb dolgunk volna Nesta megítélésénél, ha nem volna olyan gyakran sérült. Nyilvánvalóan a futballtörténelem valaha volt egy legintelligensebb középső védőjéről van szó, és ez nem változott meg 2011-ben sem, viszont a sérülések – és az idő – az ő játékán is meglátszik olykor. Hibázni nem szokása továbbra sem, és ősszel a barcelonai BL-meccsen azt is megcsodálhattunk, hogy becsúszva szerelni is úgy tud, mint kevesen a futballvilágban. Világbajnoki címe és két BL-serlege mellé májusban harmadik scudettóját is begyűjtötte, és noha nem 2011-ben volt pályája csúcsán, mutatott játékával még így is ott a helye a legjobb öt között.

 

 

3. Leonardo Bonucci (Juventus)

A 2010 nyarán a Baritól a Juventushoz került középhátvéd a 2010-2011-es szezon őszén még ingadozó játékot mutatott, mára viszont vitathatatlanul legfontosabb tagja lett a Juve védelmének. Ha létezne még a futballban az emberfogás és a söprögetés, ő az, aki mindkettőt tökéletesen el tudná látni, és még ennél is nagyobb védőklasszis lehetne. Szinte soha nem hagyja el a posztját, tisztában van a felelősségével és a feladatkörével. Szerelni is remekül tud. Fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy miatta – és Barzagli miatt – Giorgio Chiellini kiszorult balhátvédnek, pedig Chiellinit minden tulajdonsága és még testalkata is középhátvéddé predesztinálja.

 

 

2. Pablo Armero (Udinese)

Egy évvel ezelőtt talán még az Udinese szurkolói sem ismerték a 2010-ben a Palmeirastól érkezett kolumbiait, de az Udinese tavaszi menetelésének egyik legfontosabb láncszeme volt az Udinese fáradhatatlan balhátvédje – újabban időnként baloldali középpályása. A csupaizom Armero szakadatlanul rohangál a vonal mellett, rengeteget szerel, labdát szerez és pompásan tud indítani is. Nem éppen erre szakosodott testalkata ellenére beadni is hibátlanul tud. Nagyon hasznos futballista, a Copa Américán is nagyjából az egyetlen játékosa volt a kolumbiai csapatnak, aki nem nyújtott csalódást. Multifunkci 21. századi balbekk.

 

 

1.Thiago Silva (Milan)

A 27 éves brazil már nem csak az olasz liga domináns védője, de vélhetően ott van a világ három legjobb középhátvédje között. Talán ha Dunga őt játszatja Dél-Afrikában, akkor Wesley Sneijder nem tudja megtréfálni a brazil válogatottat a negyeddöntőben. Parádés ütemérzék, szerelőkészég, alkalmas fizikum – emellett még jól is tud indítani és rendelkezik vezetői erényekkel. Tökéletes korban van, még gyors, de már rutinos is. Jól „olvassa” a játékot, jól mozog együtt társával – legyen az Nesta, vagy bárki –, és Mano Menezesnél már kihagyhatatlan a selecaóból.

 

 

 

Szavazás

Kire gondolhatott José Gomes?






Címkék

Döntő

Spanyolország 4 – 0
Olaszország




A csoport
1. Csehország
2. Görögország
3. Oroszország
4. Lengyelország
2
1
1
0
0
1
1
2
1
1
1
1
4–5
3–3
5–3
2–3
6
4
4
2
B csoport
1. Németország
2. Portugália
3. Dánia
4. Hollandia
3
2
1
0
0
0
0
0
0
1
2
3
5–2
5–4
4–5
2–5
9
6
3
0
C csoport
1. Spanyolország
2. Olaszország
3. Horvátország
4. Írország
2
1
1
0
1
2
1
0
0
0
1
3
6–1
4–2
4–3
1–9
7
5
4
0
D csoport
1. Anglia
2. Franciaország
3. Ukrajna
4. Svédország
2
1
1
1
1
1
0
0
0
1
2
2
5–3
3–3
2–4
5–5
7
4
3
3




MENETREND

Csoportmérkőzések
Június 8.
A-csoport

Június 9.
B-csoport

Június 10.
C-csoport

Június 11.
D-csoport

Június 12.
A-csoport

Június 13.
B-csoport

Június 14.
C-csoport

Június 15.
D-csoport

Június 16.
A-csoport

Június 17.
B-csoport

Június 18.
C-csoport

Június 19.
D-csoport
Lengyelország
Oroszország

Hollandia
Németország

Spanyolország
Írország

Franciaország
Ukrajna

Görögország
Lengyelország

Dánia
Hollandia

Olaszország
Spanyolország

Ukrajna
Svédország

Görögország
Csehország

Portugália
Dánia

Horvátország
Olaszország

Svédország
Anglia
1 – 1
4 – 1

0 – 1
1 – 0

1 – 1
1 – 3

1 – 1
2 – 1

1 – 2
1 – 1

2 – 3
1 – 2

1 – 1
4 – 0

0 – 2
2 – 3

1 – 0
1 – 0

2 – 1
1 – 2

0 – 1
2 – 0

2 – 0
1 – 0
Görögország
Csehország

Dánia
Portugália

Olaszország
Horvátország

Anglia
Svédország

Csehország
Oroszország

Portugália
Németország

Horvátország
Írország

Franciaország
Anglia

Oroszország
Lengyelország

Hollandia
Németország

Spanyolország
Írország

Franciaország
Ukrajna




Negyeddöntők
Június 21.
Június 22.
Június 23.
Június 24.
Csehország
Németország
Spanyolország
Anglia
0 – 1
4 – 2
2 – 0
0 – 0 (p.)
Portugália
Görögország
Franciaország
Olaszország




Elődöntők
Június 27.
Portugália
0 – 0 (p.) Spanyolország

Június 28. Németország
1 – 2 Olaszország




Döntő
Július 1. Spanyolország 4 – 0 Olaszország