Külföld

Elmaradt a katarzis

LR
MTI
2011. december 10., szombat 12:10
Az Európai Unió (EU) 26 tagállama által támogatott kormányközi szerződés mindössze átmeneti megoldást jelent az eurózóna gondjaira nézve, az integráció jövője „háromsebességes” unió irányába mutat – értékelte a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó eredményeit az MTI-nek Marján Attila brüsszeli közgazdász.

A szakértő annak a véleményének adott hangot, hogy a 17 eurótagállam és kilenc további ország megállapodása a jó irányba tett lépés, de mindössze félmegoldás, ugyanis az euró fennmaradásához egy valódi fiskális unióra, markáns európai gazdaságpolitikai koordinációra van szükség. A csúcstalálkozón a német politika még nem állt készen az eurókötvények bevezetésére, a francia kormány a gazdaságpolitikai hatalom összeurópai szintre emelésére, az Európai Központi Bank pedig az állampapírok masszív vásárlására, pedig ezen a három pilléren alapulhatott volna egy életképes megoldás.

Marján kifejtette, hogy a pénzügyi fegyelem erősítését célzó mostani egyezmény bizonyos elemeit a közösségi joganyag eleve tartalmazza, csak nem tartották be, és nem világos, hogy a tagállamokat mi késztetné az elkövetkező szűk esztendőkben a szigorítások betartására. Az automatikus szankciók alkalmazása még nem garancia arra, hogy Görögország talpra áll, vagy az olasz államadósság lecsökken a mai hatalmas szintről.

A fenntarthatatlan fiskális politikát folytató államok szankcionálhatóságával kapcsolatban Marján így fogalmazott: az efféle büntetés a bajba jutott tagállamok esetében gyakran a kívánttal ellentétes hatású, mert az amúgy is pénzhiányos országoktól adminisztratív módon további forrásokat von el. A gazdasági integráció mélyítését és az adósságválság tartós rendezését célzó új szerződést a tervek szerint márciusban, az esetenként – például Magyarországon és Svédországban – szükséges parlamenti konzultáció után írnák alá a tagállamok, a dolgok jelenlegi állása szerint egyedül Nagy-Britannia képezne kivételt.

Marján szerint a kialakulóban lévő kétsebességes uniót szükségszerűen háromosztatú struktúra követi majd, részben azért, mert valamely tagállam – vélhetően Írország – lakossága esetleg népszavazáson elutasítja majd a tervezett változtatásokat, az eurózóna néhány tagja pedig inkább a kilépést választja, vagy erre kényszerítik majd rá a piacok. A közgazdász hozzátette: a valutaövezet helyreállításához magas szintű fiskális uniót kell kialakítani, ami további gazdasági egységesülést, például közös uniós pénzügyminiszteri pozíció kialakítását, masszívabb közösségi költségvetést és valódi eurózóna-szintű bankfelügyelet igényel. Erre középtávon nem minden tag lesz képes vagy hajlandó. A legbelső csoportban ezért várhatóan csak a hat legjobb (AAA) besorolással rendelkező tagállam – Németország, Franciaország, a Benelux államok és Finnország – venne részt. A következő csoportot alkotnák a jelenlegi paktum további – közös valutát alkalmazó – résztvevői, a harmadikat pedig a kimaradók. Egyelőre nem tudni, hogy Magyarország hol helyezkedik majd el ebben a rendszerben – jegyezte meg. A kérdésre, hogy a csúcstalálkozón megszületett ütemterv várhatóan milyen hatással lesz az EU gazdaságának egészére, Marján úgy fogalmazott, hogy a válságból csak gazdasági növekedéssel lehet kilábalni. A szükséges megszorítások egyik velejárója, hogy az eleinte gyakran a növekedés ellen hat, Európa tehát nehéz éveknek néz elébe – hangsúlyozta.

A kétsebességes Európa gyakorlatilag már létre is jött, Nagy-Britannia félreállt, de az integráció fejlődésének dinamikája rendkívül bizonytalan. Részben azért, mert az eurózóna jelenlegi 17 tagja plusz az önként vállalkozók szövetsége nem stabil formáció, sokukról ki fog derülni, hogy túl magas számukra az a mérce, amelyet az euró fennmaradásához szükséges harmonizáció követel, másrészt azért, mert kormányközi – és nem szupranacionális – alapon indul tovább az integráció, s tisztázni kell az EU-szervek, kiváltképp az Európai Bizottság szerepét. Marján szerint a szóban forgó uniós megállapodás nem képes teljes egészében megnyugtatni a pénzpiacokat, amelyek aggodalommal figyelik az integráció útkeresését és kettészakadását. Vélhetőleg nem ez volt az utolsó eurómentő csúcs Brüsszelben – tette hozzá Marján Attila.