Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP 4,3 százaléka, 1201 milliárd forint volt 2011-ben – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn a pénzügyi számlák 2011 negyedik negyedévi adatai alapján. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP mínusz 4,3 százaléka volt 2011-ben. Ez nem jelenti azt, hogy csökkent volna a háztartások megtakarítása, hanem ez a tavalyi nyugdíjpénztári átlépések következménye. A magán-nyugdíjpénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége tavaly a GDP mínusz 5,2 százaléka, mínusz 1477 milliárd forint volt. Tavaly a negyedik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP mínusz 6,1 százalékát érte el, mínusz 482 milliárd forint volt.

Az MNB közleménye szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 negyedik negyedévének végén a GDP 80,6 százalékát tette ki (22 692 milliárd forint volt). Az adósságot a negyedik negyedévben 1030 milliárd forinttal csökkentette a nettó visszafizetés (tranzakció), és 764 milliárd forinttal növelte a forint gyengülése. Az elmúlt év végén 1 forintnyi árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban. Az MNB közlése szerint 2011 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 920 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az államháztartáson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya jelentősen csökkent. A kötelezettségek esetében meghatározó volt az államkötvények és a külföldi hitelek csökkenése.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képességére (121 milliárd forint) jelentős hatást gyakorolt, hogy a központi kormányzat átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát. A helyi önkormányzatok pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a hitelintézeti betétek, a kötelezettségeik közül pedig számottevően csökkent a kötvényekben fennálló adósság. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége (317 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek elengedése miatt alakult ki.

Mindent a végtörlesztés mozgatott

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2011-ben a GDP mínusz 4,3 százalékát érte el (mínusz 1210 milliárd forint volt). A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer nélkül számolt finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 5,2 százaléka (1468 milliárd forint) volt. A negyedik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 8,1 százalékát érte el (639 milliárd forintot). Tavaly a negyedik negyedévben a végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások nettó finanszírozási képességére (174 milliárd forinttal növelte azt), valamint pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek szerkezetére.

A háztartások pénzügyi eszközei közül számottevően csökkentek a külföldi készpénz, a devizabetétek, a tulajdonosi részesedések és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok, ugyanakkor jelentősen nőttek a forint készpénz és a forintbetétek. A kötelezettségek esetében a devizahitelek csökkenése – elsősorban a végtörlesztés miatt – kiemelkedő mértékű volt, ugyanakkor a forinthitelek – elsősorban szintén a végtörlesztéshez kapcsolódóan – számottevően nőttek.

Az elmúlt év negyedik negyedévében a háztartások piaci árfolyamon számolva 642 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés feltételeit kihasználva, ennek során 174 milliárd forint tőketranszfert kaptak részben a pénzügyi vállalatoktól (122 milliárd forint értékben) és részben az államháztartástól (52 milliárd forint értékben). 2012 első negyedévében a háztartások piaci árfolyamon számolva 712 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés keretében, ennek során 196 milliárd forint tőketranszfert kaptak részben a pénzügyi vállalatoktól (137 milliárd forint értékben) és részben az államháztartástól (59 milliárd forint értékben).

A külföldiek növelték követeléseiket

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2011-ben a GDP 2,5 százaléka volt (709 milliárd forintot tett ki). A negyedik negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 1,3 százalékát érte el (102 milliárd forintot tett ki).

Az MNB közlése alapján a külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási képessége fordított előjellel) 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP mínusz 1,9 százalékát tette ki (mínusz 536 milliárd forint volt). A tavalyi negyedik negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP mínusz 2,5 százaléka volt (mínusz 197 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a tulajdonosi követeléseiket és egyéb követeléseiket növelték, valamint betétjeiket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat és a hiteleiket csökkentették. A tartozások közül – tranzakcióból eredően – elsősorban a betétek és a hitelek növekedtek, ugyanakkor a készpénz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások számottevően csökkentek.