A hétéves uniós fejlesztési ciklusból már csak másfél év van hátra, és a Magyarország által támogatásként felhasználható 8200 milliárd forintból 5600 milliárd vár arra, hogy lehívják.

Az idei terv 1400 milliárd forint, és annak érdekében, hogy meggyorsítsák a kifizetéseket és lendítsenek a megakadt pályázatokon, már 2011-ben jelentős változásokat javasoltak a pályáztatási rendszerben, s kezdeményezték a szabályozói környezet hatékonyabbá tételét – közölte Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke a szervezet csütörtöki szakmai megbeszélésén. Hozzátette: arra törekednek, hogy a pályázókat segítve a rendelkezésre álló támogatást Magyarország 2015 végéig minél eredményesebben tudja lehívni.

Petykó Zoltán egyúttal arra is rámutatott: az európai uniós támogatások lehívását leginkább az akadályozza, hogy nem érkeznek be időben a kifizetési kérelmek. Jelenleg mintegy 700 milliárd forintos számlahiány van, ami nagyon nagy összeg – mondta.

A brüsszeli bürokrácia nélkül egyszerűbb

Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP), a Somogy megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő az uniós pályázatokról szólva nehezményezte, hogy a lehívható forrásokat a „Brüsszel által megfogalmazott prioritásoknak” megfelelően lehet felhasználni, ami sok esetben nem esik egybe a helyi közösségek által fontosnak tartott fejlesztésekkel. Ezért is tartaná jónak, hogy ismét megnyissák a 2006-tól megszűnt helyi fejlesztéseket segítő nemzeti forrásokat – mondta a képviselő, aki azzal érvelt, hogy ezáltal, kihagyva a brüsszeli bürokráciát egyszerűen, gyorsan és átláthatóan tudnák megvalósítani a hazai pályázók által fontosnak tartott fejlesztéseket.

Gelencsér Attila az új európai uniós költségvetési ciklusra való felkészülésről szólva arra hívta fel a figyelmet, nagyon fontos, hogy az elkövetkező másfél évben olyan tervek készüljenek, amelyek a magyar igények felelnek meg.

A források a növekedést szolgálják

Nyárádi László, a Külügyminisztérium EU-gazdaságpolitikai főosztályának munkatársa a rendezvényen elmondta: Magyarország szorosan együttműködik azokkal a tagállamokkal, amelyekkel hasonló érdekei vannak a következő költségvetést illetően. A cél az, hogy a továbbiakban is olyan források álljanak Magyarország rendelkezésre, amelyek az ország gazdasági növekedését és a fejlesztési célokat szolgálják – hangsúlyozta. Hozzátette: további cél, hogy a kohéziós politika megőrizze eddig súlyát a költségvetésben.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a csökkentenék a kohéziós pénzeket, aminek következtében Magyarország forrása 20 százalékkal megcsappanna. A bizottsági kezdeményezés ugyanakkor ellentétes az EU alapító szerződéseivel, amelyben rögzítik, hogy a kohéziót erősíteni, a regionális különbségeket pedig csökkenteni kell. Bővebben>>>