Január közepén a végtörlesztés miatti veszteség 143 milliárd forint volt – egészítette ki az adatot a bankszövetség elnöke. A devizában számított lakossági hitelek törlesztését befolyásolja majd az árfolyamgát kibővítése várhatóan áprilistól, amelynek törvényi szabályozása február 16. és  február vége között alakul ki – közölte Patai Mihály.

Az alaptétel az, hogy a magyar bankrendszer az elmúlt húsz évben betagozódott az európai bankrendszerbe, amit mutat az is, hogy az FHB kivételével minden nagyobb magyar bank meghatározó tulajdonosa külföldi bankház, az OTP Bank minimum 75 százaléka külföldi tulajdonban van – jelezte a bankszövetség elnöke. Az is fontos tétel, hogy a Magyarországon kihelyezett hitelek jelentős részét ezen európai bankházak forrásai biztosították, ahol a német hentes, a holland kereskedő, vagy az olasz zöldségtermelő helyezte el betéteit.

„Nagyon fáj” a bankadó

A magyar bankok tőkemegfelelési mutatójának 12 százalékos szintje igen jónak minősíthető – emelte ki az előadó, megjegyezve, hogy a bankok külső likviditása szűkül, ezért a jelenlegi hitel/betét arány 150 százalékos mértékét csökkenteni szükséges. Ennek ellenére az prognosztizálható, hogy a hitelpiacon lassú növekedés indul meg – tette hozzá. „A bankadó nagyon fáj nekünk, ezért volt fontos a kormánnyal kötött megállapodás, amely szerint 2013-től a bankadó megfeleződik, majd ezután olyan megoldást kell találni, ahol hosszabb távon egy mérsékelt bankadóval tudunk együtt élni” – fogalmazott Patai Mihály.  

Átértékelődött a kockázat, elsősorban a hitelminősítők által mért úgynevezett szuverén kockázat kategóriája, így az „öt évvel ezelőtt még például főnyereménynek számító MÁV-hitel finanszírozása” ma már másképpen fest, csakúgy mint az önkormányzatok devizában történő hitelezése – jelezte Patai Mihály, érzékeltetve azt, hogy az EU-IMF hitel létrejötte létfontosságú Magyarország számára.

Az EU-nak 20 év kellene

Az Európai Unió 20 év alatt lenne képes a jelenlegi GDP arányosan 85 százalékos adósságot leépíteni 60 százalékra, ezért az államadósságot annak kontrollált elinflálásával lehet csökkenteni – mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója. Az Európai Unió évi egy százalékpontos, az IMF évi 1,5 százalékpontos adósságleépítést tart lehetségesnek, így az EU adóssághalmazának leépítése közel 20 évet venne igénybe, ám ilyen időtávot a pénzpiacok bizalmi helyzete nem bír el – mondta Inotai András, hozzátéve, hogy ez a tétel az Egyesült Államokra is igaz. A professzor szerint az adóssághegy kontrollált és koordinált elinflálása mellett a felhalmozott adósságot részben át kell terhelni a következő generációra.

Inotai András felhívta a figyelmet arra is, hogy a mai ismeretek szerint az Európai Unióban 2020-ig évi átlagban nem lesz 2 százaléknál gyorsabb gazdasági növekedés, ami azzal jár, hogy a foglalkoztatás gyakorlatilag stagnálni fog.

„Ki kell tolatni a zsákutcából”

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arról beszélt: Magyarországnak „ki kell tolatnia a zsákutcából”, s ennek alapfeltétele, hogy létrejöjjön az EU-IMF hitelmegállapodás, amelyben az Európai Központi Bank is részt vesz. Úgy vélte, az a legfontosabb feladat, hogy a kormány, illetve a gazdaságpolitika helyreállítsa a befektetők körében Magyarország iránt megingott bizalmat. Mint mondta, a kormánynak tettekkel kell bizonyítania, hogy tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, helyreállítja az Alkotmánybíróság jogkörét, megteremti a Költségvetési Tanács érdemi önállóságát, s emellett meg kell erősítenie az Európai Unió iránti elkötelezettségét is.

A GKI elnöke megismételte az intézet prognózisát, miszerint 2012-ben a magyar GDP 1,5 százalékkal visszaesik, elsősorban az 1000 milliárd forintos költségvetési megszorítás miatt, amire azért van szükség, hogy GDP-arányosan 3 százalék legyen az államháztartási hiány.

Visszajött a központi bérszabályozás

Egy piacgazdaságban elfogadhatatlan, hogy 2012-től elvárt béremelés formájában visszajött a központi bérszabályozás, noha az 1993-ban egyszer már megszűnt – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte a bértárgyalások legitim fóruma szerte Európában a szakszervezetek, a munkaadók és a – munkaadóként és mediátorként megjelenő – kormány részvételével működő grémium, amilyen az Országos Érdekegyeztető Tanács volt. Ebben a kormány szerint túl sok volt a 16 résztvevő, de furcsa módon az új felállásban 32 szereplő kapott helyet – magyarázta Dávid Ferenc. Ráadásul a 32 tagú Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni és megegyezést kialakítani a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az országos bérajánlásról, már csak azért is, mert ennek a grémiumnak nem részese a magyar kormány – tette hozzá.

Rémisztőnek minősítette a VOSZ főtitkára azt, hogy az állam a központi bérszabályozást újjáélesztve a kötelező 19 százalékos minimálbér- és a 15 százalékos szakmunkás bérminimum-emeléssel beavatkozik az üzleti szféra vállalati autonómiájába, noha nem munkaadó és nem tulajdonos. Korábban, 2000-2004 között is jelentősen emelkedtek a minimálbérek, de akkor átlagosan 4-4,5 százalékkal nőtt a gazdaság, míg most legjobb esetben is stagnálás várható – egészítette ki érveit Dávid Ferenc.

„A belföldi piac maga a halál”

A legnagyobb munkaadói szervezetek, a VOSZ és az MGYOSZ azért nem tiltakozott az elvárt 5 százalékos béremelés, illetve a 93 ezres minimálbér, valamint a 108 ezer forintos szakmunkás bérminimum ellen, mert látta, hogy nincs esély a kompromisszumra, ezért a kármentésre koncentrált – magyarázta Dávid Ferenc. Ennek eredménye lett, hogy a kormány első, 70 milliárd forintos bérkompenzációs ajánlata – amit az 5 százalék feletti béremelés esetén vehetnek igénybe a cégek – 100 milliárd forintra nőtt. További 21 milliárdos forintos keretet állított fel a kormány azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az ötszázalékos béremelés is nehézségbe ütközik.

„Azt tanácsolom a vállalkozásoknak, hogy pályázzanak a bérkompenzációra, s arra figyelmeztetem a kormányt, hogy  a bérkompenzációra 2013-ban is szükség lesz, mert az elvárt béremelést jövőre sem tudják elviselni a kkv szektorhoz tartozó vállalkozások” – fogalmazott a VOSZ főtitkára. Lakatos Péter, a 100 milliárd forintos árbevételű Videoton vezérigazgatója arról beszélt, hogy exportorientált vállalata számára a korábbinál gyengébb forintárfolyam elviselhetővé teszi az elvárt béremeléseket. De ezt bizonyára másképp látják azok a cégek, amelyek belföldre termelnek, mivel „a belföldi piac maga a halál” – tette hozzá.